Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

172 Murány vólgye és a gómóri Garam-volgy. — Gómórmegyének éjszak- nyugati hegyes részeit a Murány- és Garam-volgy szeli át úgy, hogy a Murány vólgye éjszak felól délkeleti irányban a Sajó vólgyébe. nyílik, a Garam vólgye pedig egészen fónt kelet felól nyugatra vonúl és Zólyom- megyébe lép át. A Murány patak, melynek vólgyét egész hoszszában termékeny rétek és szántófóldek lepik el, Beretkén alúl a Sajóba ómlik. Az egyenes és tóbb- nyire tágas vólgyet mindenütt szép erdós hegyoldalak szegélyezik. A Garam- volgy itt tompa háromszóget alkot, melynek egyik hegyes szóge Vereskóre esik. A Garam Telgárt helységen felúl a Beznik nevú vízválasztó hegyból fakad s jobbról is, balról is tóbb kisebb patakot vesz magába, melyek vizét annyira megnóvesztik, hogy a folyó Pohorellától kezdve már tónkfa úsztatására használható, Polonkától pedig tavaszi vizálláskor tutajozható is. A Garam vólgyének leginkább jobb oldali lapályosabb részét mívelik gazdaságilag, mig a hegyek felsóbb részeit és oldalait erdók borítják, fóntebb alpesi legelók kóvetkeznek, de mostanában már ezek nagyobb részét is befásították. Mind a két folyó hatalmas hegységek kózótt vájt magának útat. E hegységek egyes csoportjai külónbózó elnevezésúek. A vasérczben dús vashegyi lánczolat, a Murány- és Rima-vólgy kózótt fekvó Tersztyének egyik fó ága, a Murány-vólgy jobb oldalán fokozatos eséssel Liczéig, illetóleg a Sajó vólgyeig húzódik le. Gerinczei általában erdósek, de oldalai fóképen ¡olsvánál és Süveténél kopárak. E hegység bányáiból évenként másfél millió métermázsa vasérczet ásnak ki. A dobsinai hegylánczolat, a Gómór-Szepesi Érczhegység egyik ága, nyugat felé a Javorináig, azután délkeleti irányban egészen Meléte helységig húzódik le. A Fabova, az Osztfovszki-Vepor hegység éjszakkeleti tagja, a megye éjszaknyugati részén, a murány-vereskói katonai út és a Garam vólgye kózótt emelkedik. Ejszakon a Garam vólgye, keleten a sumjácz-murány-tiszolczi vólgyelés határolja. Legmagasabb csúcsai a Fabova hola (1.441 méter), a Lesnik (1.398 méter), a Szkalka (1.379 méter). Ez a nagy kiteijedésú hegyvidék kózel háromezer holdnyi terúletet foglal el; kisebb vólgyek szakgatják meg, de úgy, hogy az egész mégis egyetlen változatos fensíknak tekinthetó. Legjellemzóbb része a murányi mészkóves fensík, melynek legmagasabb pontja a Kljak (1.391 méter). Zord, sziklás hegyvidék az egész, melyen csupán a Koburg herczeg hegyi men- házait, uradalmi vadászlakait találjuk. A magas tetókón és gerinczeken havasi legelók is akadnak. A Garam vólgyétól éjszakra a királyhegyi lánczolat