Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

198 nem tarthatta fönn magát. Még elôbb kcllett volna említenünk Apczon alúl egy kezdetleges kószénbányát, melyet e század elsó harmadában báró Brüdern nyittatott, de a kószén ott is rosz minóségú lévén, aknázását abbahagyták. Az apczi régi bányától éjszakra a szomszédban, Szücsi és Fancsal kôzségek határában a legújabb idóben eszközölt fúrás alkalmával egy majdnem két méter vastagságú rétegre bukkantak, a mely fôlfedezés a szóleiból kipusztúlt lakosságnak új keresetforrást igér. A kó-termelés tekintetében nevezetesebb helyek : Solymos, hol a likacsos, kemény, de azért idomítható kózetból malomköveket, kô keresz- teket és síremlékeket faragnak; azután Tar kóbányájával, hol a trachit már annyira elmállott, hogy nagyon könnyen faragható; csak épúletkónek használják, puhasága miatt igen kedvelik s az ország minden részébe nagy- ban szállítják. Ebból a kózetból épúlt Tar kórnyékén már a XV. századtól kezdve minden templom és kiválóbb ház. Nevezetesek a Mátrában az égvényes savanyúvizek, melyek között legelsô helyen a híres parádi savanyúvíz áll ; szintén ismeretes Tar kôzség savanyúvize, a tari csevicze. Kevésbbé ásványvíz jellegúek már csak csekély szabad-szénsav tartalmuk miatt is a benei, recski, terpesi, maczonkai cseviczék. Régóta híres Parádon a vasgáliczos-timsós forrás, valamint a legújabb idöben fölfedezett arzénes forrás. Továbbá igen figyelemre méltók az egri hóforrások, melyek rokonságban vannak a budai, nagyváradi és az ország éjszaki részei- ben levó stubnyai, szklenói, stb. hévvizekkel. Mint kiilônôsség megemlíthetó itten a recski úgy nevezett petroleumos forras, a melyben a petroleumnak nyomait lehet találni. Nem kevésbbé nevezetesek továbbá a Mátrának azon forrásai, melyek a rendes édes, ivóvizet szolgáltatják. E víz jóságára büszke minden mátrai lakos. Sok ilyen forrás van úgy a legmélyebb völgyekben, mint a 6—800 méternyi hegytetökön, néhol emberkar vastagságban törve elô a sziklák közul; így az Óvár kútja Hasznos mellett az Óvár tetején és a Galyán több kisebb-nagyobb csurgó. Folyó vize a Mátrának igen sok van. Legnagyobb ezek közt a Zagyva, mely mikor megárad, bámúlatosan meg tud dagadni s bôszûlten, szilajan rohan az Alföldnek, míg aztán valahol a Jászság síkján csöndesedik meg. Nógrádban ered Zagyva falunál s Homok-Terenne kôzségénél nehány kis patakocskával erósbúl, a honnan kezdve aztán mind a mátrai, mind a nógrádi kisebb-nagyobb patakokkal egyesúlve, többnyire Nógrád és Heves