Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

204 A Mátra kôrnyékének legnevezetesebb terméke volt még nem rég is a bor. Kinek ne volna még élô emlékezetében a világhírú egri bikavtr, mely után leghíresebbek voltak a visontai és gyóngyósi borok. S mig bora termett, mondhatni, jôllétnek ôrvendett a nép; azonban az országos fillokszera-csapás kis hijja, hogy nyomorba nem dôntôtte; de mégis a minden- felé szerte ágazó vasútak s a fôllendûlt czukorrépa-termesztés elég magas napszámot biztosítanak részére. A szôlôket sok helyt már újra ültették. Buza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya és kûlônôsen a palóczok vidékein a kender a legfóbb termények, rníg a gyümolcstermesztést Eger és Gyongyós tájékán ûzik nagyobb mértékben, s messze vidéken hires az egri kôrte és ószi baraczk. Egész Hevesmegye terúletén hires jóságú dohány terem, de ma csak Verpelét kórúl van megengedve e nóvény termesztése. A Mátra és kôrnyéke eléggé népesnek mondható mindamellett, hogy termôfôldjei nem igen elsórendúek. Az ide esó három szolgabirói járásnak az 1890-diki népszámlálás szerint 131.090 lakosa van, melyból 868 német, 747 tôt, a tôbbi mind magyar. A kôzségek a szélesebb vôlgyeken, hol a mívelhetó terûlet nagyobb, sûrûbben sorakoznak és népesek, mig a tetôkôn állandó lakosok alig vannak. A honfoglaláskor a hagyomány szerint Arpád fegyvertársai, a rokon tôrzsû Ed és Edômén szállották meg és osztották fol családjuk és népeik kôzôtt Pata és Pásztó, vagyis a Zagyva és Tarna folyók kôzén levó terûletet. Eme tôrzsekbôl származott Aba nemzetség volt mindenek kôzôtt a legelsô, mely itt virágzott. Ez a nemzetség veté meg alapját a megyének, adott egy királyt s tôbb más kiváló férfiakat a hazának. A második ôsnemzetség a bessenyô származásu Szalôk. A harmadik, mely Hevesmegyének éjszaki részét árasztotta el, az idegen Rátold nemzetség volt, mely a belviszályok korában az Abák rovására vetette meg lábát a Mátrának pásztói szôgletében. Sáron Aba Sámuel király monostort alapitott a Szent Benedek-rend részére, hol aztán utóbb el is temették. Az Aba nemzetség támogatásával sorban emelkedtek a monostorok a Mátra és Bükk alján ; így 1190-ben a cisterciták apátsága Pásztón, majd Kompolton 1232-ben Kilit püspók alapitotta szintén a eistercita rend monostorát, melynek akkor épúlt temploma ma is fónnáll. A tárkányi vôlgyben már a XIII. században a karthausi néma barátok laktak. Hevesmegye igen gazdag volt monostorokban. A benczések, cisterciták, prémontreiek, ferencziek, karthauziak, a magyar eredetú pálosok mind saját monostorokkal birtak itt. Az augustinusoknak Egerben volt egyházuk ;