Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 204 -
Text der Seite - 204 -
204
A Mátra kôrnyékének legnevezetesebb terméke volt még nem rég is
a bor. Kinek ne volna még élô emlékezetében a világhírú egri bikavtr,
mely után leghíresebbek voltak a visontai és gyóngyósi borok. S mig
bora termett, mondhatni, jôllétnek ôrvendett a nép; azonban az országos
fillokszera-csapás kis hijja, hogy nyomorba nem dôntôtte; de mégis a minden-
felé szerte ágazó vasútak s a fôllendûlt czukorrépa-termesztés elég magas
napszámot biztosítanak részére. A szôlôket sok helyt már újra ültették. Buza,
rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya és kûlônôsen a palóczok vidékein a kender
a legfóbb termények, rníg a gyümolcstermesztést Eger és Gyongyós tájékán
ûzik nagyobb mértékben, s messze vidéken hires az egri kôrte és ószi baraczk.
Egész Hevesmegye terúletén hires jóságú dohány terem, de ma csak Verpelét
kórúl van megengedve e nóvény termesztése.
A Mátra és kôrnyéke eléggé népesnek mondható mindamellett, hogy
termôfôldjei nem igen elsórendúek. Az ide esó három szolgabirói járásnak
az 1890-diki népszámlálás szerint 131.090 lakosa van, melyból 868 német,
747 tôt, a tôbbi mind magyar. A kôzségek a szélesebb vôlgyeken, hol a
mívelhetó terûlet nagyobb, sûrûbben sorakoznak és népesek, mig a tetôkôn
állandó lakosok alig vannak.
A honfoglaláskor a hagyomány szerint Arpád fegyvertársai, a rokon
tôrzsû Ed és Edômén szállották meg és osztották fol családjuk és népeik
kôzôtt Pata és Pásztó, vagyis a Zagyva és Tarna folyók kôzén levó terûletet.
Eme tôrzsekbôl származott Aba nemzetség volt mindenek kôzôtt a legelsô,
mely itt virágzott. Ez a nemzetség veté meg alapját a megyének, adott
egy királyt s tôbb más kiváló férfiakat a hazának. A második ôsnemzetség
a bessenyô származásu Szalôk. A harmadik, mely Hevesmegyének éjszaki
részét árasztotta el, az idegen Rátold nemzetség volt, mely a belviszályok
korában az Abák rovására vetette meg lábát a Mátrának pásztói szôgletében.
Sáron Aba Sámuel király monostort alapitott a Szent Benedek-rend részére,
hol aztán utóbb el is temették. Az Aba nemzetség támogatásával sorban
emelkedtek a monostorok a Mátra és Bükk alján ; így 1190-ben a cisterciták
apátsága Pásztón, majd Kompolton 1232-ben Kilit püspók alapitotta szintén
a eistercita rend monostorát, melynek akkor épúlt temploma ma is fónnáll.
A tárkányi vôlgyben már a XIII. században a karthausi néma barátok laktak.
Hevesmegye igen gazdag volt monostorokban. A benczések, cisterciták,
prémontreiek, ferencziek, karthauziak, a magyar eredetú pálosok mind
saját monostorokkal birtak itt. Az augustinusoknak Egerben volt egyházuk ;
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch