Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

206 míg a rabváltó trinitáriusok és a mezitlábas nazarénusok részére a tórok idók alatt és után tôrténtek egyházi alapítások. Solymoson a nía is monoslornak nevezett határrészen állítólag a lovagrcndi vórósbarátoknak volt kolostoruk. A tatárpusztítás elsó sorban Hevesmegyét s a Mátra lakosságát sújtotta. De a lakosok szivóssága újra teremtett mindent, és az 1333-ból fonmaradt pápai tizedlerovások szerint a ma is meglevô kôzségek mind- annyian már akkor elég virágzó állapotban voltak. Az Aba nemzetségbeli Csobánkák, Solymosiak, Kompoltiak, Rédeiek, Bodonyiak, Négyesiek, stb. lassanként kihaltak s részint leányági ôrôkôsôdés, részint birtokvétel, vagy királyi adományozás útján a Rozgonyiak, Országhok, Perényiek, Losoncziak, Bebekek, Jakcsiak, Báthoriak, majd ezek után a Rákócziak, Homonnayak, Nyáryak, Mágócsiak, Tôkôlyiek, Forgáchok, Koháryak, Hallerek, utóbb a XVIII. században az Almássyak, Károlyiak,Orczyak,Gosztonyiak,Kegleviehek Váltják fol egymást Hevesmegyében mint leggazdagabb birtokosok az egri püspok és fókáptalan mellett. Hajdan a Mátrának minden alkalmasabb pontja büszkélkedett egy-egy lovagvárral. így a Rátold nemzetség birtokaihoz tartozott Âgas vár, Óvdr, a Hasznosi vár, a gyôngyôsi Csobánkák Bene vára, a debroi vár, mely még a XVI. században is említtetik, a Domoszló melletti Oroszlánk'ó vára, az egri püspok egri vára a Bükk-hegység szélén, a ndnai s a patai vár, az érdekes omladványú siroki vár és Szarvask'ó. Várhelyek ez idókból a markazi, a maklári Eger és Szalók kôzôtt, a Kandsz vár Recsk mellett és Pos vára Pétervásáránál. Ez egykori büszke építmények ma mind romok. A Mátra vidékének részletes ismertetését délkelelról indúlva Eger városánál kezdjük meg. Eger nemcsak Hevesmegyének, hanem hazánknak is legnevezetesebb városai kôzé tartozik. Hasonló nevú folyócskának a két partján inkább hosszan, mint szélesen terúl el szúk, de igen festói vôlgyben, s a kornyezó magas- latok bármelyikéról nézve elragadó látványt nyújt sok tornyával, tekintélyes épúleteivel. Môgôtte a Mátra és Bükk hegység vadregényes tetói emelked- nek, míg kórúlótte virágzó rétek, szántófoldek, külonósen kertek s az újra telepített szólók gyônyôrkôdtetik a szemlélót. Eger régi telep. Piispóksége, mely legrégibb a Tisza mellékén, rend- kivúl nagy javadalmakkal volt ellátva. Volt idó, midón a magyar püspók- ségek kôzôtt ez volt a leggazdagabb. A tatárjárás idejében Eger teljesen elpusztúlt ; de a tatárok kivonúlása után még IV. Béla király alatt újra épúlt