Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

207 és falakkal vétetett korûl. 1442-ben a husziták fóldúlták és nagy öldöklest vittek benne véghez. Ez idôbôl fönmaradt azt a hagyományt, mily hösi bátor- sággal harczolt egy egri leány a niegtámadtatás éjszakáján, Arany János szép balladában énekelte meg. Az 1514-diki paraszt lázadás alkalmával Dózsának egyik vezére az egész várost porrá égette. A mohácsi vész után hol Zápolya János, hol I. Ferdinánd király sarczolta meg. Legnevezetesebb Eger életében az az ostrom, melyet 1552-ben szeptember 1 l-tól október 18-ikáig Ali budai Az egri érseki palota. pasa és Achmed nagyvezér nagy eróvel folytatott ellene. Azonban a vár hós védóje, Dobó István, páratlan lelkesedést tudott seregébe és a lakosságba önteni elannyira, hogy az asszonyok is mindenben segítségére voltak a vár védóinek. Szurkot, olajat forraltak és sajátkezúleg zúdították a gyilkos özönt a falakat megmászni akaró törökökre. Igy vívták ki maguknak az egri nók az „egri nevet", mely mind máig kozmondásos országszerte. A törökök 37 napi kemény kiizdelem után megtizedelve s nagy kudarezezal vonúltak el a vár alól. 1596 október 13-án III. Mohammed 200 ezer emberrel vonúlt a vár alá, de ó is csak úgy tudott konnyú diadalt aratni, hogy a vár órségének