Seite - 208 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

208 tôbbségét tevô vallon katonâk ârulôkkâ lettek ; Nyâry Pal kapitânyt és mind- azokat, kik a vàr fôladâsâba bele nem akartak egyezni, megkotôzték s veluk egyutt a vârat is kiszolgâltattâk a tôrôk csâszârnak. Ezutân majdnem egy szàzadig tôrôk kézben volt Eger. Késôbb, midôn a tôrôkôk hatalma hanyat- lani kezdett, Doria Jânos vezérlete alatt 1683-ban ostromoltâk a csàszâriak, de csak 1687 decz. 17-én vehették vissza végleg a tôrôkoktôl, kik kôzûl vagy 600 megkeresztelkedett s ôk lettek az elpusztûlt vâros elsô Iakôi. 1703 ôszén a vâros meghôdolt Bercsényinek, majd Forgâch Simon kôzben- jârâsâra 1704-ben a vâr is megadta magât Râkôczi Ferencznek, ki a trencséni vereség utân 1708-ban ide hûzôdott és itt orszâgtanâcsot is tartott. 1710 deczember 4-én, egy havi kemény ostrom utân I. Jôzsef kezeibe kerult vissza; ugyan ez idôben dôgvész pusztitott a vârosban. 1804-ben az egri puspôk nagy egyhâzmegyéje hârom részre osztatott s két részébôl a kassai és a szatmâri pvispôkségek keletkeztek. Àz egri puspôk a vagyonveszteség kârpôtlâsa fejében érsekké lett. 1809-ben, mikor a francziâk az orszâgba betôrtek, azoknak kivonûlâsâig I. Ferencz nejével, a trônôrôkôssel és tôbb fôherczeggel itt tartôzkodott, sot a magyar szent koronât is ide hoztâk nagyobb biztonsâg végett. Eger vârosa a jelen szâzadban nagyot haladt, bâr terjedelmes kul- vârosai rendezetlen utczâikkal falusias szinezetuek. Legszebb része a nagy tér, melyen az érseki székesegyhâz âll, melynek leirâsa „Epitészeti emlékek Felsô-Magyarorszâgon " czimû kôzleménytinkben, (V. kôtet 176. lap) olvas- hatô. A templom szobrai Casagrande Mârk, oltârképe Dannhauser mûve. A székesegyhâztôl kissé lejebb éjszakra az érseki palota âll nagy kerttôl kôrnyezve. Kelet felé van innen a liceum diszes nagy épûlete, melyet grôf Esterhâzy Kâroly puspôk épittetett 1765—85-ig. Kôzepe fôlôtt a Hell Miksa tervei szerint berendezett 53 méter magas csillagvizsgâlô torony emelkedik. E hatalmas épuletben a theologiai és jogi akadémia, a tanitôképzô intézet, meg a becses érseki mûzeum és kônyvtâr van elhelyezve. A kônyvtâr és a diszterem érdekes fali festményekkel vannak ékesitve. A székesegyhâztôl délre a vasut felé a nagy érseki kert terul. Egyéb nevezetes épûletek még a cistercitâk temploma és kolostora; a szervitâk, irgalmasok és a ferencziek kolostora, tovâbbâ a vâroshâz. Kivâlô szépségû a renaissance épftésu megye- hâza, kovâcsolt vasbôl készûlt remek râcsos kapujâval. Az irgalmasok egyhâzâval szemkôzt âll a tôrôk idôbôl maradt, 35 méter magas, 14 szôgletû karcsû minaret, melyet régebben Pyrker érsek, ûjabban a polgârok kezdemé-