Seite - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

212 melyet csucsives stilben a Bâthory csalâd épittetett, s benne a hires kurucz vezér, Vak Bottyân van eltemetve, ki tarnaôrsi tâborâban halt meg 1709 szept. 27-én. Templomai kôzt legnagyobb a Szent Bertalan anya-egyhâz, mely 1721-ben renaissance stilben ujra âtalakittatott. Szintén emlitésre méltô a magyar Szent Erzsébet tiszteletére emelt, ugy nevezett ispotâly-templom. Van itt még egy kisded reformâtus templom, mely 1787-ben kezdett épulni, de mostani alakjât a toronynyal egyùtt csak 1844-ben nyerte; s végûl egy diszes zsinagôga. Egyéb kôzépûletei mind ûjak s a jelenkor szukségei és izlése szerint készûltek. Ilyenek: az âllami gymnasium palotâja, az uj polgâri leâny- iskola és a nagy lovassâgi kaszârnya. A magânépûletek kôzt legszebb a bârô Orczy-féle urilak jôl gondozott terjedelmes parkjâval ; jelenleg grôf Westphalen Rabanné tulajdona. Gyôngyôs jârâsi szolgabirôi székhely. Van a vârosban alapitvânyi kôzkôrhâz, tébolyda, vârosi szegény menhâz, melynek részére még a mult szâzad elején grôf Kohâry Istvân 9.000 pengô forint alapitvânyt tett ; ezért hâlâbôl a polgârsâg az alapitô arczképét lefesttette ; e kép a vâroshâza tanâcstermét disziti. Van itt végûl szegény asszonyok intézete és két ârvahâz. A târsadalmi intézmények kôzt kulônôsen kivâlik az itt székelô Hevesmegyei Gazdasâgi Egyesulet és a Magyar Turista-egyesûlet mâtrai osztâlya,mely utôbbi a Matra szép vidékei làtogatottsâgânak elômozditâsân fâradozik, s tôbbek kôzt a Matra fô csucsàn, a Kékesen egy 21 méter magas, Mâtra-torony nevû messzelâtôt épitett. Egyik nevezetessége még Gyôngyôsnek a vâros nyugati szélén bârô Jeszenâk Jânosné grôf Forgâch Aloizia âltal létesitett timsôs-vasas fiirdô, szép ârnyas parkkal; a parâdi timsôs vizzel tartjâk egyenlô hatâsùnak. A nyâri tânczmulatsagokat tôbbnyire itt tartja a polgârsâg. Inkâbb a vagyonosabb és elôkelôbb osztâly kedvelt nyaralô és mulatô helye a Bene vagy ûj nevén Màtra-Fùred. A kis hideg fùrdôtelep a vârostôl éjszakra a Kékes tôvében fekszik jôkora nagysâgu vendéglôvel és nehâny diszes magân villâval. Az éjszaki szelektôl védve van. A Kallôk vôlgye és Csatorna vôlgy torkolatâhoz kôzel esik a vârbércz, melyen Bene lovag a XIII. szâzadban valôszinûleg a tatârjâràs utân épitette vârât, de az mâr 1 497-ben elpusztult. Nyugatra Mâtra-Furedtôl egy mâsik vôlgyben fekszik Solymos falu keménykô-bânyâjâval; odâbb nyugat felé Fajzat puszta egy sajâtsâgos, magânosan égnek meredô hegykup lâbânâl. Gyôngyôstôl nyugatra a Kis-Bûkk déli vége alatt Gyongyos-Pata kôzséget talâljuk. Ennél régibb magyar helység alig van az orszâgban. Pata vârât a hagyomâny szerint még a vezérek korâban Pota vezér épitette.