Seite - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

214 1895-ben fólfedezett jókora népvándorláskori temetó s ettól nyugatra a magyar államvasútak anyaggódrének bóvítésekor fóltárt sír, melyból egy elókeló harczos teteme lovának csontvázával és ékszereivel együtt kerúlt napfényre. E leletet a Magyar Nemzeti Múzeum órzi. Pásztónak 5.111 fónyi lakossága legnagyobb részt római katholikus. Már a XII. században ide telepíttettek a cisterciták s birtokot kaptak, melyet mai napig megtartottak. Emeletes kolostoruk egyik tekintélyes épúlete a kózségnek. Pásztó hosszan nyúlik el. Fó útczája, melyen a heves-nógrádi országút vonúl végig, majd- nem egy kilométernyi hosszú. A Zagyva és a Kóvecses patak kózén fekvó helységet derékban a malmok pataka szeli keresztúl. A múlt században épúlt Szent Lórincz templomnak a korábbi csúcsíves templom tóredékei adnak érdekességet. A legnagyobb részt falusias házak sorából mind nagyságra, mind díszre nézve kiválnak: az emeletes város háza, az állami polgáriskola épúlete, egy pár emeletes magánház és a gróf Almássy család kastélya, melynek 12 holdas parkjában halastó is van. A bortermesztés régebben itt is nagyban virágzott. Az elpusztúlt szólók újra telepítése csak lassan halad. A nép ma fóleg az államvasútak fóntartásánál, ólfavágás- és cserhántásnál kapott munkával keresi meg kenyerét. Országos és heti vásárai látogatottak s a kereskedelme elég élénk. Pásztótól éjszakra a nógrádi országút két oldalán van Tar. Nevezetes Caevicze-\olgyéról, hol két savanyúvíz-forrás bugyog fól gazdagon; a felsó erósebb és tisztább, s vizét nagyobb mennyiségben hordják a vidékre is. Ugyanitt van az épúletkóbánya. Tar kózség templomától, mely meredek parton van építve, oldalt délre áll egy magas kófal két ablakhelylyel; a nép kastS/ynak hívja. E parttal szemben nyílik a nógrádi oldalon a keskeny Sámsonházi vólgy, melynek végén a Sámsonházi vár romjai díszítik a kopár meszes hegytetót. Pásztón felúl az országúttól keletre Hasznos faluba jutunk. Ez 1.734 lakosú kózség hutáiról és várromjáról nevezetes. Hasznostól keletre a hármas hegycsúcs: az Ágasvár, Ó vár és a Nyikom láthatók. Ós birtoka volt a hasznosi vár a régen kihalt Hasznosi családnak, mely egyúttal Tarnak és Pásztónak is ura volt. A hasznosi vár urát Venczel, majd késóbb Róbert Károly király is meglátogatták, barátságát keresvén a hatalmas Rátold nemzetségnek. A mohácsi csatában az utolsó Hasznosiak elesvén, birtokaik leányágon más nemzetségekre szállottak, részben a kir. fiskus tette rájuk a kezét, attól aztán az Almássy család szerezte meg. Pásztóról érdekes