Seite - 215 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

215 kirándulást lehet tenni a hasznosi várhoz, honnan az Ágasvár tetót meg- niászván, végig a gerinczen a Galya tetóról a parádi üveghutához az éjszaki oldalon ereszkedünk le. Folemlítendó itt az Ágasvár barlangja, a nép nyelvén Csórgolyuk. Ehhez számos monda és babona fúzódik. Ide jártak még az ótvenes években is messze fóldról kincset keresni az emberek. Fáy András vígjátékának is, a „Kincskeresóku-nek, itt van a színtere. Taron felúl a Zagyva hídján az országút átlépi Hevesmegye határát. Innen éjszakkeletnek a bátonyi volgyhoz érkezünk. A vólgy torkolatában van A siroki várrom. a vasúti állomás, honnan keskeny vágányú vasút megy a vólgy belsejében levó állami kózúzó telephez; ide pedig sodrony-pályán szállítják a kóvet a még magasabban fekvó kóbányából. Fólebb a vólgyben Bátony falu rejtózik vadregényes kórnyezetben. Odább a dorogipusztdtól nyugatra Kis-Terenne túnik fól, honnan a mátrai vasút indúl ki. E vasúton csakhamar a recsk- parádi állomásra jutunk. Parad falutól délkeletre fekszik a Cseviczc híres savanyúvíz-forrás, míg keletre a Timsós, a tulajdonképeni Parád fürdo. Ezzel szemben a vólgy kózepén emelkedó dombon áll a tulajdonos gróf Károlyi Mihály díszes kastélya s mógótte a Kékes lejtójén elterúló 5.000 holdnyi bekerített vadaskert, melyben sok szarvas és óz tenyészik.