Seite - 216 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

216 A paràdi furdô a grôf Kârolyi Gyôrgy-féle hitbizomànyhoz tartozik. A Csevicze-forrâs mellett ôzvegy grôf Kârolyi Gyôrgyné a hetvenes évek végén a régi fiirdôépûlet hclyére német renaissance stilben remek kastélyt épittetett, melyet Sasvarnak nevezett el. A Csevicze-forrâs vizébôl, mely kénhydrogén tartalma miatt sajâtsâgos buzû, de kitûnô ital, évenként egy milliô palaczkot tôltenek, s kûlfôldre is szâllitjâk, Hevesmegyének egyik fô nevezetessége a Timsôs, mely évrôl-évre épul, szépûl s mint igen jôl beren- dezett gyôgyhely sok vendégekct vonz. Szâmos gyôgyitô eszkôze van : vasas-timsôs forrâsok, égvényes-kénes és vasas-arzénes savanyuvizek, hideg- viz-gyôgyintézet. A parâdi furdô kulônôsen nôi bajokban kitûnô hatâsunak bizonyult. Kellemes szôrakoztatô kirândulâsokra alkalmas kôrnyékén vannak : az iiveghuta a Csevicze mellett, a recski eziist- és rézbânya, ugyancsak Recsk mellett egyetlen omladékfalâval a Kanâszvdr, azutân a gyônyôrû Siroki vdr, mely 1562-ben épûlt s a tôrôkvilâg végén pusztûlt el. Némelyek szerint az Aba nemzetségnek mâr régebben is volt itt vâra. Sirokot vâromladékân kivûl érdekessé teszik a kôzelében levô „k'àstrok", melyhez hasonlô tatâr siiveg alaku sziklakûpok a Biikk hegységben Borsod- ban s^gyérebben Zemplénben, Abauj-Tornâban, kulônôsen Torna mellett talâlbatôk. Ugy làtszik, hogy e riolit és puha mészszikla-tômeget emberi kezek alakitottâk, s beléjôk kaptârszerûleg 50—IOO centiméternyi nyilâsu hosszas uregeket vâjtak. A nyilàsok kôrûl pârkânyzatok nyomai mutatkoznak s azokban sarok lyukak, mintha valamikor ajtô lett.volna rajtuk. Valôszinû, hogy valamely ôs népnek temetkezô helyei lehettek. Parâd fûrdôrôl, melynek vôlgyén a kanàszalji patak csôrgedez végig, Sirok falun ât a Tarna vôlgyébe lépiink s ott éjszaknak tartva Pétervdsdrdra érkeziink. Ez a hevesmegyei palôczsâg fôvârosa. Nevezetes kéttornyû diszes templomârôl s a Keglevich grôfok nagyszabâsu régi kastélyârôl. Jârâsbirôsâgi és szolgabirôi székhely. A Pétervâsârt kôrnyezô falvak kôzûl emlitendôk: Ndd- Ûjfalu, tovâbbà Ivâdj hoi majd mindenki nemes ember és Ivâdy nevet visel ; aztàn Erd'è-Kdvesd a bârô Orczy-féle tornyos kastélylyal és még tovâbb éjszakra Vdraszô, Istenmezeje és Borsod hatârân Szederkény. A Pétervâsârât Egerrel ôsszekôtô orszâgutban esik Bakta, mely részben a grôf Kârolyi-féle hitbizomâny, részben az egri érsekség birtokâhoz tartozik. Gyônyôrû kigyôdzô ut vezet fol Siroktôl a baktai hàgôra s onnan le, min- denQtt erdô kôzôtt Baktâra, honnan egy kis ôra alatt kiindulô pontunkra Egerbe ériink vissza.