Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Miskolcz az Avasról nézvc. Borsodmegye. Az ország kellô kôzepétôl valamivel éjszakra, a Tisza jobb partjáig ereszkcdve fekszik Borsodmegye. Délkeleti része délibábos róna s a nagy magyar Alfôldhôz tartozik; éjszaki és éjszaknyugati részén hegyes-halmos. Délkeleti szélén a Tisza a termész'ctes határa; délnyugaton az Eger patak választja el Hevesmcgyétól ; nyugat és éjszaknyugat felôl a magyar kôzép- liegység legkeletibb tagja, a Bükk-hegység egyes ágai és vôlgyei mutatják Heves és Gômôr mesgyéjét ; éjszakon és éjszakkeleten a Küzép-Kárpátok legdélibb nyúlványai, a tornai és szendrôi hegyek határolják. A megye kiterjedése 3.612 négyszôgkilométer. Három külón terûlet válik ki benne: délkeleten az alfôldi vidék, éjszaknyugaton a Bükk-hegység s ettól a Sajó vôlgye által elválaszlva éjszakkeleten a szendrôi dombos vidék. A Biikk-hegység a megye terúletének kôrûlbelûl egyharmadát foglalja el. E hegytômb a magyar kôzéphegységljez tartozik s a Mátra tômegével szom- szédos, de attól élesen el van külónítve. Fô tôrzsét az Alfôld peremétôl éjszak fêlé a Bán vôlgyéig terjedô rész alkotja, melynek legkiemelkedôbb pontjai : a Fodor-bércz 913, a Kopasz-hegy 918, a Tarkô 932 és a Bálványkó 957 méter magassággal. A Bálványkó kôrnyékén fekvô nagy fensikon nem épûlt kôzség, mivel a magas és sok helyt meredek szirtek kôzein szàntôfôld nincs. A Bán és Hangony vôlgyei kôzt esó rész nagyobb tetói a Kis-Bükk M. 28