Seite - 219 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2tí1 Mészkó és pala mellett nagy mennyiségben találjuk a kószenet és vasérczet. Az egész Bükk-hegység kórúl a neogén harmadkori rétegek barna- széntelepeket rejtenek magukban s a hegység éjszaki része már számtalan aknával keresztúl-kasúl van fúrva, melyekból nagy mennyiségú barna-kószén kerúl napfényre. Nagyobb kószénbányák a Sajó jobb partján: a járdánházai, bánszállási, czenteri, királdi, kazinczi, sajó-szentpéteri, pereczesi; a bal parton a kaczolai, disznós-horváti, múcsonyi, szuha-kállói és szendrói. 1897-ben a széntermelés 9,142.375 métermázsára rúgott 2,121.903 forint értékben. A Bán-vólgy c század elsó felében még a hámorok zajától visszhangzott, nielyek számára a kórnyékbeli hegyek szolgáltatták a vasérczet. Ma már csak tünedezó nyomai vannak itt a vasiparnak és vasbányáknak, bár vasércznek most sincs híjával ez a kórnyék. De annál kifogyhatatlanabb ez a hasznos ércz a Bódva két oldalán húzódó batárszéli hegyekben. Rudóbánya s a vele szomszédos határok fóldje, bár ezelótt ótszáz évvel is bányászták már, bóven adja a vasérczet, úgy szintén a Martonyi fólótt emelkedó hegyek is. Vas- érczekben az 1897. évi termelés 2,302.027 métermázsa volt 544.477 forint értékkel. Kóedény, kályha és tégla gyártására alkalmas agyag tóbb helyen, de külónósen Miskolcz és Apátfalva kórnyékén van. Asványvizekben a megye szegény, mert 20—24 fokos hóforrásait leszámítva, melyek leginkább kótótt szénsavat tartalmaznak, csupán Cser- nelyen van savanyúvíz-forrás, de ennek vize sem kerúl kereskedésbe. Mivel a megye részben termékeny rónaság, részben hegyvidék, nóvény- zete is ehhez képest kétféle. A hegyek kózótt elvonúló tágasabb vólgyekben épen azok a nóvények honosak, mint a rónaságon. Szóló az egész megye fóldjén tenyészik, a Bükk nyugati fele tesz e részben némi kivételt. Bár a fillokszera csaknem az ósszes szólóket kipusztította, új telepítések kóvet- keztében ismét nagy terúlet lett termóvé; 1896-ban már 10.500 hektoliter mustot szúrtek. Az erdókben tólgy- és bükkfa az uralkodó. Az ósszes erdók- nek csaknem egyharmada (48.000 hold) a kincstár birtoka. Az állattenyésztés az erre kedvezóbb helyeken virágzásnak órvend. A lovat, szarvasmarhát, juhot és sertést nagyobb mennyiségben kivitelre is tenyésztik. Nagyon fóllendúlt külónósen a nemesebb fajú lovak tenyésztése, mióta az állam is kezébe vette ez ügy gondozását. Vadakban gazdag a megye terúlete. Szarvas, óz, vaddisznó, nyúl, róka bóven van. A szárnyasok kózúl nagyobb mennnyiségben fordúl eló a vad- kacsa, szárcsa, fogoly, fürj, rigó, császármadár, szalonka, seregély, sas, 28*