Seite - 220 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

220 bagoly, ölyv, vöcsök, bíbicz, szürke és dobos gém, halász-sas, sirály, vércse, fehér és fekete gólya; vadlúd pedig ószszel és tavaszszal rengeteg számban vonúl át. Hal a kisebb vizekben kevés, a Tiszában azonban még mindig van elég bal, nevezetesen harcsa, ponty, márna, kárász, keszeg és a mind- ezeknél értékesebb kecsege. Bár a fold természete a lakosságot inkább óstermelésre utasítja, Borsod- megye a fejlettebb ¡parral bíró megyék kózé tartozik. Gyárai között leg- nevezetesebbek a diósgyóri, ózdi és nádasdi vasgyárak, a rudóbányai vas- pörkölö és az államvasútak miskolczi gépmúhelye. Ezeken kivúl van több külonféle kisebb gyártelep. A kózlekedés kedvezó. A miskolczi pályaudvarból öt irányba fut a vasút; van ezenkivúl a megyének nyolcz iparvasútja; állami és tórvény- hatósági kozútjai, valamint kozségi útjai is mind jó karban vannak. A lakosság lélekszáma 216.794, kik kozúl 202.896 magyar (93.5°/o)> 3.160 német, 9-738 tôt. A tót nép telepítés útján kerúlt a megyébe, s bár anyanyelvét nem hanyagolja el, de magyarúl is tud. Kozmúvelódési tekin- tetben Borsodmegye az elóre haladottabb vármegyék kozé sorakozik. Borsodnak szépen fejlódó székvárosa, Miskolcz, a megyének csak- nem a kôzepén s a legszebb részén, a diósgyóri kies völgy torkolatában, a Szinva patak két partja mentén fekszik, a hol a Bükk-hegység végzódik s az alföldi róna kezdódik. Festói háttere a félkorben emelkedó Bükk- hegység. Kiilönösen emeli a város szépségét a déli oldalán végig húzódó Avas hegy. Miskolcz keletkezése a honfoglalás elótti idóre esik ; mai nevét azonban a Bors vezér családjával rokon Miskoucz nemzetségtól kapta. Zsigmond és 1. Mátyás királyok alatt tobbféle kiváltságot nyert ugyan, de azért sokáig. a diósgyóri kinestári uradalom fóldesúri hatósága alatt maradt. Mióta önkor- mányzattal bir, fejlódése rohamosan halad elóre. Ma közel 40.000 lakosa van, kik mind magyarok. Utczáit szép épúletek diszitik, a helyi kózlekedést pedig a két vasúti állomástól kiindúló útczai villamos vasút élénkíti. Köz- épúletei kozúl tiz templomán kivúl, melyek közt legnevezetesebb a régi csúcsíves avasi református templom; külónósen kiemelkedik a nagyszabású új igazságügyi palota, a református új fógymnasium, a kiváló csinnal épúlt kereskedelmi kamarai palota, a jól berendezett Erzsébet-fürdó, továbbá a színház és a mintaszerú új megyei kózkórház. Nagyobb épúletek még a vármegye és a városháza, a minorita rendház, az érseki leányiskola,