Seite - 224 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

224 s a pénzûgyminiszterium kezelése alatt all. Épitése 1868-ban vette kezdetét. Alapitâsâra az szolgâlt inditö okùl, hogy a Borsodmegyében fekvô barna- szén- és vaskôtelepeket, valamint a nagy kiterjedésû erdôket kcllôcn lehessen értékesiteni. Szâz évvel e gyâr alapitâsa elott a Szinva-völgy felsô részén, Felsô-Hâmorban, egy egri lakatosmester nagy olvasztöt létesitett a közcl fekvô tapolcsânyi, upponyi és nekézsenyi vasérczek olvasztâsâra, Alsö- Hâmorban pedig hâmort épitett a nyers vas tovâbbi fôldolgozâsâra. Ez a vasgyâr csakhamar egy részvénytârsasâg tulajdonâba ment ât, s 1770-bcn a magyar kir. bânyakincstâr. mint fô részvényes vette ât a kezelését és szâz éven ât vezette, a diôsgyôri gyâr fôlépitésével azonban megszuntette. Az Oj gyâr nagy befektetések utân fokonként emelkedett mostani szinvonalâra. Vas- és aczélôntôi, különbözö vasmugyârai és gépmuhelyei mindennemû vasmunkâk elkészitésére képesitik. Vasuti sinek, gôzgépek, vashidak, csavar, szeg, szegecs, aczélkerék, aratö-, kaszâlô- és cséplôgépek, mindennemû kovâcsolt és aczélôntésu hajôalkatrészek és aczéllôveg (ägyügolyö), stb. gyârtâsâra a legtôkéletesebben be van rendezve s ötezer munkâst foglal- koztat. Kezdetben a munkâsok nagy része külföldi volt, ma mâr ezek szâma alig 10%. A muhelyek villamos vilâgitâssal és gôzfutéssel vannak ellâtva. Az alkalmazottak és munkâsok a jö dijazâson és nyugdijon kivûl minden kôzegészségi, târsadalmi, jôtékonysâgi és kôzmuvelôdési intézmény âldâsai- ban részesulnek. Czélszeruen és diszesen épitett kisdedövöi, elemi fui- és leânyiskolâi, valamint ipariskolâja ritkitjâk pârjukat. A miskolczi vasuti âllomâs és a gyâr között rendes vasuti ôsszekôttetés létesult, de ez csupân a gyâr hasznâlatâban ail. A vasgyâri telepet külön iparvasut köti össze a gyârhoz tartozö parasznyai kôszénbânyâval, honnét a gyâr szilkségletére valö kôszenet szâllitjâk. Ez a vasùt a pereezesi bânyatelepnél a hegy alatt 2.3 kilométer hossziisâgu alaguton halad keresztûl. Ennçk a hatalmas ipar- vâllalatnak az évi bevétele, a tulajdonâhoz tartozö téglagyârral és szén- bânyâval együtt, az utöbbi mâsfél évtized alatt 2 milliöröl 20 milliö koronâra emelkedett. Innen nyugatra ugyancsak a Szinva vôlgyében Diôs-Gy'ôr kôzség fekszik. Mâr Miskolcztöl kezdve lehet lâtni hatszâz évesnél régibb vârânak romokban is hatalmas falait és négy csonka tornyât. (Képét 1. V. kötet 141. lap). Helyén mâr a honfoglalâskor fôldvâr âllott. Nagyobb szerepe a vârnak Nagy Lajos, Mâria, Zsigmond, Hunyadi Mâtyâs és a török uralom idejében jutott, a mikor a végvârak kôzé tartozott. A vârârok kôzelében egy