Seite - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

228 oldalvólgy nyílik. A Kazincztól csekély távolságra levó barczikai állomásnál mindkét oldalról iparvasút csatlakozik az állami vaspályához. Egyiken a Bükk felól a kazinczi kószénbánya szállítja ide szenét. A bányán túl jó messze, erdós hegysorok által keskenyre szorított vólgyben, a Kazincz patak eredeténél fekszik Tardona kózség, a megyének egyik legnehezebben megkózelíthetó helye. E félreesó faluban vonúlt meg 1849 végén nehány hónapig Jókai Mór s itt írta „Csataképek" czímú munkája kóteteit. Tardonán túl van a gyümólcstermesztéséról híres Mdlyinka kózség. Sajó-Ivánkán felúl a Kazincz patak vólgyénél hosszabb s egyszersmind lakottabb és érdekesebb vólgy nyílik a Sajó vólgyébe Vadna kózségnél: a Bán vólgye. Vadna fólótt egy hegyorom tetején ma is láthatók Walgatha cseh huszita vezér rablóvárának némi nyomai. A romba dólt vár kóveit a késóbbi ivadék elhordta s egy részéból a falu mellett a Sajóba sietó Bán patak fólé hídat építtetett a megye. A vólgyón a víz ellenében haladva súrún kóvetkeznek egymás után a kisebb-nagyobb helységek. Nagy-Barcza, Bán- Horvdt, Bánfalva kózségeken túl a vólgy ósszébb szorúl s az út igen szép erdóvel borított hegyek kózótt kanyarog. Bánfalvdn a Vladár család bástyatornyos szép kastélyában nagy magánkónyvtár van (a Kazinczy Gábor- féle) ótezernél tóbb értékes múvel. A Bán vólgyén majd minden kiemel- kedóbb ormon kózépkori fóldvárak nyomai láthatók. Nagyobb védelmi erósség volt az 595 méter magas hegykúpon emelkedó s romjaiban is büszke dédesi vár. Valamikor a királyi várak kózé tartozott, s bolényvadászok tanyája volt. A tórókok ostroma elól a vár utolsó parancsnoka, Kávásy László 1566-ban tizenót napi védelem után kivonúlva, az ostromlók feje fólótt a várat fólrobbantotta. A falu fólótti hegyen hajdan pálos kolostor és templom állott. A régi harczias idókból egyedúli emlékúl Kávásy László vas sisakját órzi a szomszédos Visnyó kózség ref. egyháza. Ez a sisak az egyház malmában, melyet Kávásy adományozott, hosszú idón át „ficsór" (gabnamerító) gyanánt szolgált, azzal szedte a molnár a vámot. Az egész vólgyben bóven terem a gyümólcs. Visnyó határában e század eleje óta palabányát múvelnek. A legkózelebbi kózség Szilvás. Ennek egyik neve- zetessége a magas dombon álló, kóralakú kupolás és oszlopcsarnokos refor- mátus templom, melyet e felekezetnek a katholikus gróf Keglevich Miklós építtetett a harminczas években. Kózel ehhez egy másik dombon áll gróf Erdódy Rudolf gyónyórú kastélya. A parkot és kertet szépségre nézve csak a falu végétól a hegységbe vezetó tündéries szilvási vólgy múlja felúl.