Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

23 pihenôket tartott. A szomszédos Velezd egykori várának birtokosai a Bors nemzetség, késôbb a Rákócziak voltak. Sajó-Németi és Velezd közt egy keskeny völgy vezet Királd kiskôzség felé, hol nagy szénbánya-telep van, mely a Magyar általános kószénbányatársaság tulajdona. Attérve a Sajó bal partjára, Velezddel szemközt Dubicsdny kôzséget találjuk, majd kózel hozzá hegyoldalban épúlve Sajó-Galgóczot. A helység fölötti hegycsúcson a husziták egykori foldvárának sánczai maig tisztán láthatók. Alább Sajó-Kaza a folyó partján, hegy tôvében, szép képet tár a szemléló elé. Három temploma és Radvánszky Béla báró koronaór szép kastélya és parkja az egész völgy legszebb pontjává teszik e helyet. A báró nagy és becses kónyvtára a kastély mellett külön e czélra emelt épúletben van elhelyezve. Közel a helységhez, alacsony hegy oldalában látható Kaczola bányatelep, honnét iparvasút szállítja a kószenet a vadnai vasúti állomásra. Innét a Szuha patak vôlgyének nyílásához jutunk, melynek két oldaíán Szuha-Kálló és Múcsony görög-katholikus vallású tôt kôzségek fekszenek. Múcsony határában kószénbánya van. A völgyön fölebb haladva Disznós- Ilorvát kószénnel bóvelkedó határát érintjük. Ebben a félre esó helységben született Izsó Miklós jeles szobrászunk 1830-ban. Kurittyánb^n Radvánszky Géza báró kastélya, szép gazdasági épúletei és mintaszerúen kezelt gazdasága vonják magukra figyelmünket. A gömöri határszél mentén fekszenek Fels'ó- Nyárád, Fels'ó-Kelecsény, yák/alva és Dôvény hegyes, de nem terméketlen határaikkal. Rudóbánya egyszerú, szegényes kiskôzség egykor bányaváros volt. Mostani református temploma a hajdan itt állott róm. kath. bazilikának egy részéból van alakítva. Mellette egy régi szerzetháznak rommaradványai még láthatók. 1881-ben a witkowiczi bánya- és vasmú-részvénytársaság (Rothschild báró és a gelsei Guttmann testvérek) és Andrássy Manó gróf újra mívelés alá vették a régóta szúnetelt vasbányát. Jelenleg a bányászat 209.650 négyzetméter terúletet foglal el. A vasércz-termelés évi átlaga 2,257.000 métermázsányi, melynek értéke Ott helyben közel félmillió forintot tesz. A termelt vasérczet részint pörkölt, részint nyers állapotban a witkowiczi vasgyár és Andrássy Géza gróf vasgyárai, továbbá a magyar királyi bányakincstári vasgyárak számára szállítják. A munkások száma 1.500 kórúl van. A Bódva vôlgyének lapályos helyei igen jó, mérsékeltebb emelkedésú helyei pedig általában közepes termékenységúek. Mindjárt a Bódva folyónak a megyébe lépésénél fekszik Szalonna falu, vasúti állomással s termékeny