Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

23 határral. Majd Szendr'ó kóvetkezik, melyet a gróf Csáky család szép kastélyai s angol-kertjei díszítenek. A tórókvilágban itt nevezetes vár volt. Ma csak a várkastély áll; a helység folótti hegytetón állott régi várnak az alapzata is elromladozott. A Bódva medrében és partja mentén számos meleg forrás buzog. Borsodnál a Bódva folyása egyenesen annak a palakózetból álló kerek halomnak irányúl, melyen a hagyomány szerint a honfoglalás idején Bors vezér várat épített. E várnak ma már nyoma sincs. Helyén a református templom és szegényes házikók állanak. A folyótól félkórben óvezett vár- halom mellett van a csekély népességú, de jómódú Borsod kózség, mely nevét Bors vezérról kapta s a mai Borsodmegyének adott nevet. Az ide kózel fekvó Edelény mezóváros mellett kiszélesedik a vólgy s Finke, Szirdk és Bódva kózségek határainak enged szép téres helyet. Edelény a Koburg- Koháry herczegi család egyik uradalmának fó helye. A hatalmas, de most lakatlan herczegi kastély és nagy parkja méltó a megtekintésre; külónósen érdekesek a kastély egyik termének múvészi freskói. A kastélyt 1720—1727 táján a franczia eredetú gróf Lullier, az egri vár akkori parancsnoka, építtette. A mezóváros járási székhely; lakossága legnagyobb részt fóldmíveléssel foglalkozik. Alább Bódva kózségben számos fóldbirtokos úri család lakik. A reformátusok temploma igen régi épúlet. Kózelében a pálosok egykori zárdájának omladéka látható. A Bódvától a megye keleti széléig vonúló hegyes vidéken Martonyiban kózelebb gazdag vasérczteleppel biztató vasbányát nyitottak. A megye keleti szélén dél felé haladva a gazdag határú Sajó - Vdmost érjük. Itt hajdan a Mágócsy családnak vára volt; ma herczeg Odescalchi a birtokosa. Régi református temploma a husziták idejében épúlt. Altalában az egész szendrói járás terúletén s a Sajó mellékének hegyes vidékein mindenütt huszita telepek voltak s abból a korból számos templom áll még épségben. Miskolczon alúl a Bükk-hegység délkeleti és déli lejtóin is súrún sorakoz- nak egymás után a kózségek. Nyék, Em'ód jól termó határai már az Alfóldbe olvadnak át. Az odább fekvó Aranyos és Harsdny kózségek hegyeiból épít- kezésre alkalmas kóvet szállítanak távolibb helyekre is. A Kis-Gy'ór határá- ban látható várhelyekról és romokról a néphagyomány tóbbet tud beszélni a tórténetírásnál; regék fúzódnek mindegyikhez. A górómbólyi határ kózelében fekvó Lednyvdr romjai kózótt a tórók idókból maradt fegyverdarabokat találtak. A Hdrsasvdr, Majorvdr, Kecskevdr, Halomvdr talán rablófészkek lehettek egykor; Latorvdr (eredetileg Latour-vdr) a franczia De-Latour M. 30