Seite - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Hazatérés a mezei munkáról. rangra emelt Vay Ábrahám, a ki az 1825-diki pozsonyi országgyúlésen gróf Széchenyi Istvánnak az akadémiára fólajánlott nagy alapítványa után az aláírások sorát 8.000 forinttal megkezdette. A hazánk kôzéletében nagy szerepet vitt államférfi, báró Vay Miklós kanczellár, majd koronaór szintén itt született 1802-ben. Félszázad óta mintegy ôrôklôdôtt a megye fóispán- sága e családban. Alsó-Zsolcza határán túl nagy tórténeti események szín- helyére lépünk. Sajó-Ládon még áll az az ódon kolostor a hozzá épített templommal, melyben negyedfél századdal ezelótt a pálosrend leghíresebb tagja, Martinuzzi Gyôrgy apát szótte Magyarország sorsára vonatkozó nagy terveit. Kegyeletes utódok gondossága maig épségben megôrizte a régi oltárt, képeket, karos gyertyatartókat a templomban. A szerzeteseknek mesteri berakásokkal ékített s a hagyomány szerint sajátkezúleg készített templomi székei is érintetlenúl állanak régi helyeiken. A kolostor épúlete és vagyona jelenleg a vallásalapé. Sajó-Ládtól keletre Bels'ó- és Küls'ó-Bücs falvak a Hernád két partján Zemplén terûletébe ékelôdnek. A határban látható halomról a református egyház jegyzókónyve azt állítja, hogy az alatt az I. Ferdinánd és Zápolya idejében tôrtént tórók mészárlás áldozatai porlanak. Alább Sajó-Ládtól és a folyó túlsó partján fekvó Sajó-Petritól délre Ónod mezóváros, hajdan a Rákóczi család birtoka, fekszik termékeny síkság kôze- pette. Határának legnagyobb része a gróf Erdódy családé, melynek a kózeli kôrnyéken is terjedelmes birtokai vannak. Hajdan híres várának csak kopasz falai meredeznek a Sajó partján (képét lásd a II. kôtet 265. lap). Ónod nevéhez igen nevezetes tórténeti emlékek fúzódnek. Ezek kozúl legnagyobb és leg- gyászosabb 1241 április 11-dik napja, a mikor Batu mongol khán IV. Béla király seregét az Ónod melletti Mohi (vagy Muhi) pusztán iszonyatosan tónkre verte. A Mohi puszta ma két kis falu, Poga és Szakáld kôzségek határához 80*