Seite - 237 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

23 alkotnak, melyek egy része száraz nyárban kiszárad ugyan, de helyók ilyenkor sem mívelhetó ; csak sást, gyékényt és nádat nevel. Azok a néprajzi sajátságok, melyek a borsodi magyar népet általában jellemzik, Keresztes és vidéke fóldmíves népénél túnnek fôl legtisztább eredetiségben ; múveltség tekintetében ¡gen kiváló helyet foglalnak el a megye tóbbi vidékei kózt. E mellett munkaszeretók, józanok, takarékosak. Lakásaik kivúl, belúl tiszták és rendesek. A konyháúl is szolgáló pitvaron kivúl legalább két szoba van minden házban : nappali és háló szoba. Nappali szobájok padlózott, csinosan bútorozva, még pedig már nem tulipános ládával és tornyos nyoszolyával, hanem divatos ruhaszekrénynyel, divánnal, nád- székekkel, csipke függónynyel. Oltózetük a legszebb magyar népviseletek kózé tartozik. A férfiak fekete dolmányt, mellényt és tizenegy szél gyolcs gatyát viselnek. Emebból egyszerre kettót vesznek magukra, hogy ne simuljon egészen a testhez. Télen nadrágban járnak. Felsó ruhájuk a szür, a korosabbak- nál télen báránybór bunda. A nói viseleten jobban erót vett a divat. Ünnepen a vagyonosabbak már divatos szabású selyem ruhába ôltôznek és kalapos fóvel mennek a templomba. Télen a nók róvid bundát viselnek, mely barna színú és fekete virágokkal van himezve. Fejóket selyem kendóvel kótik be. Mezó-Keresztes 4.400 fónyi lakossága kôzôtt a kereskedók és iparúzók száma csekély. Egy iparczikke azonban jó hírre és nagy kelendóségre tett szert : ez a keresztesi szórórosta, melyból évenként átlag 1.000 darabot szállitanak szerte az országba. Ennek a szórórostának fóltalálójáúl, illetóleg tókéletesitójéúl a keresztesiek egy fôldijôket, a vak Gaál Pált tartják, a ki katona korában látott valahol hasonló készûléket s azt saját eszméje szerint tókéletesitve szerkesztette meg. Mezó-Keresztes és a tószomszédságában épúlt Keresztes-Püspoki határa volt színtere 1596-ban annak az ütkózetnek, melyet a tôrok sereg III. Mohamed szultán személyes jelenlétében vivott Rudolf és Báthory Zsigmond egyesúlt hadaival. Mezñ-Kdvesdzn mintha idegen fóldre lépnénk. Házainak építési módja, külónósen pedig a népviselet (rajzban lásd II. kótet 267. lap) annyira elüt minden borsodi kózség lakosságáétól, hogy külón néprajzi sajátossága elsó pillanatra szembe ótlik. E mezóvárosnak 14.000 fónyi lakossága tiszta matyó. E nép eredetére nézve kétféle vélemény kózt ingadoznak az ethnografusok. Egyik fél szerint a palócz népnek egy külón szakadt tóredéke s a matyó név Mátyás király után ragadt rá, a ki városuknak tóbbféle kiváltságot adott. Másik vélemény az, hogy tatár eredetúek s a muhi ütkózet után telepúltek