Seite - 237 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 237 -
Text der Seite - 237 -
23
alkotnak, melyek egy része száraz nyárban kiszárad ugyan, de helyók
ilyenkor sem mívelhetó ; csak sást, gyékényt és nádat nevel.
Azok a néprajzi sajátságok, melyek a borsodi magyar népet általában
jellemzik, Keresztes és vidéke fóldmíves népénél túnnek fôl legtisztább
eredetiségben ; múveltség tekintetében ¡gen kiváló helyet foglalnak el a
megye tóbbi vidékei kózt. E mellett munkaszeretók, józanok, takarékosak.
Lakásaik kivúl, belúl tiszták és rendesek. A konyháúl is szolgáló pitvaron
kivúl legalább két szoba van minden házban : nappali és háló szoba. Nappali
szobájok padlózott, csinosan bútorozva, még pedig már nem tulipános ládával
és tornyos nyoszolyával, hanem divatos ruhaszekrénynyel, divánnal, nád-
székekkel, csipke függónynyel. Oltózetük a legszebb magyar népviseletek
kózé tartozik. A férfiak fekete dolmányt, mellényt és tizenegy szél gyolcs
gatyát viselnek. Emebból egyszerre kettót vesznek magukra, hogy ne simuljon
egészen a testhez. Télen nadrágban járnak. Felsó ruhájuk a szür, a korosabbak-
nál télen báránybór bunda. A nói viseleten jobban erót vett a divat. Ünnepen
a vagyonosabbak már divatos szabású selyem ruhába ôltôznek és kalapos
fóvel mennek a templomba. Télen a nók róvid bundát viselnek, mely barna
színú és fekete virágokkal van himezve. Fejóket selyem kendóvel kótik be.
Mezó-Keresztes 4.400 fónyi lakossága kôzôtt a kereskedók és iparúzók
száma csekély. Egy iparczikke azonban jó hírre és nagy kelendóségre tett
szert : ez a keresztesi szórórosta, melyból évenként átlag 1.000 darabot
szállitanak szerte az országba. Ennek a szórórostának fóltalálójáúl, illetóleg
tókéletesitójéúl a keresztesiek egy fôldijôket, a vak Gaál Pált tartják, a ki
katona korában látott valahol hasonló készûléket s azt saját eszméje szerint
tókéletesitve szerkesztette meg. Mezó-Keresztes és a tószomszédságában
épúlt Keresztes-Püspoki határa volt színtere 1596-ban annak az ütkózetnek,
melyet a tôrok sereg III. Mohamed szultán személyes jelenlétében vivott
Rudolf és Báthory Zsigmond egyesúlt hadaival.
Mezñ-Kdvesdzn mintha idegen fóldre lépnénk. Házainak építési módja,
külónósen pedig a népviselet (rajzban lásd II. kótet 267. lap) annyira elüt
minden borsodi kózség lakosságáétól, hogy külón néprajzi sajátossága elsó
pillanatra szembe ótlik. E mezóvárosnak 14.000 fónyi lakossága tiszta matyó.
E nép eredetére nézve kétféle vélemény kózt ingadoznak az ethnografusok.
Egyik fél szerint a palócz népnek egy külón szakadt tóredéke s a matyó név
Mátyás király után ragadt rá, a ki városuknak tóbbféle kiváltságot adott.
Másik vélemény az, hogy tatár eredetúek s a muhi ütkózet után telepúltek
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch