Seite - 242 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 majdnem egesz hoszsziban hatart von Abauj-Torna- es Zemplenmegye kOzt. E vulkani eredetu s kiilOnfele trachytokbril all(5 szep, erd<5s hegylinczolat, melynek gy6ny6ru kup- es sAtoralaku ormai nehol 800—900 meternyire is folmagaslanak, meredek oldalakkal ereszkedik ala az alatta fekv(5 alacsonyabb s legnagyobb reszt a trachytoknil regibb Qledekes k6zetekb6l alakult keskeny dombvidekre. E hegylanczolatot tobbnyire hoszszanti, helyenkent azonban keresztvOlgyek is szeldelik. Igy tamadb mellek-agai: a megye ejszaki reszen a Rozgonyi hegysSg, melyet a Tarcza es ¿)sva folydk vesznek kOzre, tovabbd a Ronyva-hegyst>g az 6sva keleti oldalin, alabb delre a regete-ruszkai es a nagyszaldnczi dg. A hegylanczolat keleti, legnagyobb reszt Zemplenhez tartozd oldala a borardl vilagszerte hires Hegyalja. E hegyvid6kek kozein jdkora lapdlyos teruletek is vannak. Legkivaldbb a Hernad vOlgye, melynek Abauj-Tornamegyehez tartozd resze kozel 70 kilo- meternyi hosszasdgu. E szep, termekeny volgy ejszaki veget Kassa tajaig szukre szoritjak a ket oldali erd<5s hegyek; Kassan alul azonban lassankent kitdgul s 5—7 kilometernyi szeles szalagkent htizddik egeszen Szikszdig, hoi szep sik medenczeve tagul s alabb a nagy Alfoldbe olvad at. Mdsik nagyobb es szinten kies lapalya a megyenek a Kanyapta es B6dva melleke, mely Nagy-Ida videketGl a tornai meszkGhegysegig huzodik. Ez mintegy oldal-dga a Hernad vOlgyenek, s termekenysegben nem sokkal ¿11 hdtribb annal. A tobbi vdlgyek mind sokkal rovidebbek es keskenyebbek; de kul6- nosen a cserehati vOlgyek es vOlgykatlanok szinten mind hdlas teruletei a foldmivelesnek. Vizrajzi tekintetben Abauj -Tornamegye egesz terulete a Tisza folyam- kOrnyekehez tartozik. F6 folytfja, a Szepesmegyeben ered5 Hernad, Saros- megyeb<5l lep at bele, s igy csak alsd folyasaval ont&zi Abauj-Tornamegyenek leghosszabb volgyet, melynek deli vegen tul Borsodmegye teruleten csak- hamar a Sajdba omlik. A Hernad gyors futasu es szeszelyes foly6, mely kivalt regebben gyakran rombold ¿radasokkal pusztitotta vegig az egesz volgyet. A Hernad aradasainak merseklesere sokat tesz a megye felso harmadaban, Szurdok falu mellett bel<5le kiagazd s a megye deli vegen alul, a borsod- megyei B6cs helysegnel bele visszaOmlS mellekaga, a Bdrsonyos, mely a vOlgy k6zep vonalan az anya-folydval mindenutt egykOzuleg fut vegig. Ezt a rajta lev<5 malmok tulajdonosai sajat koltsegiikOn egesz hoszszaban szabalyoztak. A Hernad nevezetesebb mellekfolydi balrdl a Tdrcza es 6sva patakok. Mindkett6 SarosmegyebSl j6n s az eperjes-tokaji hegylancznak egy-egy kies