Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 állópontról lO—15 is belátható. A népesség nagy tóbbsége, vagyis 120.000 magyar, e mellett van ÍO.OOO német és 46—47.000 tót, s igen csekély tóredék más ajkú. A németség fóleg az éjszaknyugati, a tótság különösebben az éjszaki és éjszakkeleti zordonabb vidékeket lakja, míg a megye többi részét általában a magyarság tartja megszállva. Erdekes népelem a 3.600—3.700 fóre menö s legnagyobb részt letelepúlt czigányság, mely rendesen azon kózség nyelvét beszéli, a hol lakik. Czigányúl leginkább csak a tót köz- ségbeliek tudnak. Az abaúji czigányok ösi öröküknek vallják az egykori „czigány vár"-at, az Arany János humoros épószában megénekelt Nagy-Idát, melyet mai lakosai ó szerintök csak az erósebb jogán bitorolnak. A magyarok közt eleitöl kezdve igen tekintélyes számú a nemesség. 1848-ig egész kózségek voltak csupa nemesekból álló lakossággal. Az elókelóbb nemesi családok közt még ma is vannak, a melyek az Árpádok koráig fol tudják vinni eredetöket. Igy a Fáy, Vendéghy, Berthóthy, Hedry, stb. családokról oklevélileg kimutatható, hogy Aba fényes nemzetségéból származnak. A késóbb keletkezett, vagy beköltözött fóúri családok közul leghíresebbek voltak a Perényiek, a Bebekek, a Rozgonyiak, a Dobók és a Rákócziak; ma pedig legtekintélyesebbek a gr. Forgách, gr. Zichy, gr. Vay, gr. Károlyi, gr. Csáky, gr. Hadik, Semsey, stb. családok. A magyarság nyelvében két árnyalat különböztethetö meg. A Hernád- völgyiek nyelve alig tér el az irodalmi nyelvtól, ellenben a cserehátiaké és a tornaiaké a borsodi és gömöri palóczságéhoz közeledik. Eszejárásában s gondolkozása módjában a lakosság, kivált a tiszta magyarság általában józan s igen értelmes. A dalt, mesét, zenét s társas mulatságokat mindenütt kedveli a nép; de monda itt kevés él a nép ajkán. Legtöbbet Szent Lászlóról, IV. Béláról, Mátyás királyról, a csehekról, a Bebekekról és a Rákócziakról regélnek, de csak helyenként. Vallási tekintetben a lakosságnak több mint feie, vagyis 103.000 római katholikus, közel egynegyede, vagyis 42.000 református; ezeken kivúl van még görög katholikus mintegy 17.000, ágostai evangelikus 6.000 kórúl, zsidó mintegy 12.OOO. Abaúj -Tornamegye lakosságának legnagyobb része foldmívelésból és állattenyésztésból él; de az ipar és bányászat is sok munkáskezet foglalkoztat különösen Kassa vonalától folfelé. A gazdasági életben örvendetes emelkedés tapasztalható mindamellett, hogy a vasútak megnyilta és elszaporodása óta igen megkónnyebbúlvén