Seite - 248 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 oldalán s egy alacsony, de széles hegyfok tóvében Szikszó mezóváros fekszik az országút és a vaspálya mellett. Szikszó régi város; oklevelek már a XIII. század elején emlegetik. Hajdan a háborús támadások ellen fóldsánczolattal és bástyákkal is meg volt erósítve. Késóbb csak a kózepén álló nagy, csúcsíves, kófallal és széles vízárokkal kerített református templom szolgált a lakos- ságnak menedékhelyéúl. A hatalmas templom, melyet még a XV. században a hagyomány szerint a husziták építettek, úgy szintén kóralakú s lóvó résekkel áttórt kókerítése ma is fónnáll; a széles vízárkot ellenben az 50-es években betemettették s helyének nagyobb részét késóbb fasorokkal beültetett piacztérré alakították. A magas tornyú templom szép, tiszta csúcsíves jellege az 1852-iki nagy túzvészkor enyészett el, mikor az újra építésnél a szentélyt a háromhajós fórészszel egy színvonalra emelték s a gyónyórú ablakokat és ajtókat dísztelenúl ellaposították. A város a Hernád vólgyén végig viharzott hadjáratoknak mindig útjába esvén, a századok során sokat szenvedett; azonban bajait mindig szerencsésen kiheverte, bár egykori gaz- dagságát máig sem nyerte egészen vissza. Részben szabályosan van építve. A kózepén, a református templom kózelében jóval kisebb római katholikus templom is van, mely a múlt század második felében épúlt. A magán épúletek kozt legkiválóbb az eredetileg báró Perényi-, most gróf Csáky-féle nagy udvarház, melyben érdekes torténeti arczképek gyújteményét órzik. A 4.000 fónyi Iakosságú város járási székhely is. Van takarékpénztára és hitelintézete. Hajdan jó hírú református gymnasiuma volt, melyben kivált a XVI. és XVII. században tóbb irodalomtórténeti nevezetességú tudós és író tanított; ezt az iskolát azonban 1854-ben az akkori kormány megszúntette. Szép és termékeny határában kitúnó buza, rozs és kukoricza terem. Régebben nagy jóvedelemforrás volt itt a bortermesztés is. Az ipar és kereskedés aránylag élénk. Külónósen fontosak és híresek a városnak barom- és lóvásárai. Szikszótól éjszaknyugat felé a vadászi vagy Mánta patak kies vólgye nyílik, mely fólebb tóbb egykózú szúkebb vólgyre ágazik el. Itt elószór Alsó- Vadász és Jánosd kettós falut érjük, melyeket csak egy útcza választ el egymástól. Lakosaik általában jómódú fóldmívelók. A vadászi református templom csúcsíves volt, de késóbb átépítéssel kivetkóztették eredeti alakjából. Innen fólebb balra Tovior falu van, melynek határában terjedelmes kókori telepet és tóbb bronzkori emléket találtak. Odább a szomszéd vólgyben Felso- Vadász faluba jutunk, mely csak 900 lakosú kózség ugyan, de egyik kiváló tórténeti nevezetességú helysége a megyének. Ez ugyanis egyik tórzsfészke