Seite - 249 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 a Râkôcziaknak, kik II. Lajos idejében, 1517-ben szerezték meg s azöta innen „felsôvadâszi" elônevet kezdtek hasznâlni. A helységben a Râkôcziak egykori, egyemeletes kastélya most is fonnâll. Ebben a kastélyban született Ràkôczi Zsigmond fejedelem. A kastélyt és a hozzâ tartozö uradalmat 1713-ban bârô Meskö Jakab kapta kirâlyi adomânyûl. Ennek egyik ôrôkôsétôl gröf Vay Âdâm vette meg e szâzad elején. Ma gröf Vay Tihamér birja. A kôzség römai katholikus templomât is a Râkôcziak épittették a XVI. szâzad kôzepe tâjân. E templomban igen érdekes misemondö palâstot ôriznek, mely egy, II. Râkôczi Ferencz- tôl lôtt ôznek a bö- rébôl készult s ma is jö âllapotban van. Az erdôs, de szeli'd emelkedésu dombok- töl környezett falutöl délre esô hegyhâton egy ôskori fôldvâr nyomai lâthatôk. Innen fôlfelé egyre szaporodnak a tôlgy-, illetôleg csererdôk, melyek e kies domb- vidéknek Cserehât nevét adtàk, s föl- tünöleg ritkülnak a kôzségek. Emliten- döbbek itt : Gagy- Bdtor, egyike a megye legrégibb kôzségeinek. Hajdan vâra is volt. Szom- szédja Gagy-Vendégi két kastélylyal, melyek a mostanâban kihalt ôsrégi Vendéghy csalâd tulajdonai voltak. Innen délre fordùlva visszatérûnk Szikszöra, àthaladva Selyeb falun, melynek két csinos kastélya közul az egyikben érdekes régi kônyvtâr van, s alâbb Monaj kiskôzségen, melynek hatârâban gazdag tartalmu ôskori halmot târtak fol. Szikszôtôl éjszakkeletre s félôrânyira a termékeny hatâru és régebben jö bortermesztô Aszald mezôvâros van a Bârsonyos két partjân. Az 1.600 lakosû csinos kôzség kôzepe tâjân egy römai katholikus és egy reformâtus M. 32