Seite - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 mely azóta több mint száz kiadást ért. E biblia elsó kiadását vizsolyi biblid- nak is nevezik. A nyomda a templom szentélyéhez épített kis csarnokban volt, mely ma is megvan. Fölebb VUmány kies fekvésú falutól balra a Hernádon túl látjuk Garadna kôzséget, a hol a megye a XVI. században többször tartotta gyúléseit. Vilmánytól jobbra egy igen kedves völgyben Hejcze (népiesen Héczè) kôzség van, mely a Rákócziak korában erósitett hely volt s a regéczi várhoz tartozott. Lôvôréses kófallal keritett csúcsives római katholikus temploma igen régi. E helységet a csehek Giskra korában oly számosan lakták, hogy róluk ma is „ Csehország" -nak nevezik a kôzség fôlvégét. Szép parkkal környezett nyaraló kastélya van itt a kassai piispök- nek. Innen fölebb a Hernádba sietô Göncz patak vôlgyének tágas torkola- tában találjuk Göncz nem nagy, de nevezetes mezóvárost, mely 1647-ig Abaújmegye székhelye volt s még azon túl is többször szolgált megyei gyúléshelyúl, mig Kassán, az új székhelyen, a megyeház- föl nem épúlt. Gönczöt a XV. században a pelsúczi Bebek család bírta; majd Giskra hatalma alá kerúlt, ki cseh huszitákkal árasztotta el. Ezek korából ma is érdekes kiilônlegességei a városnak az úgy nevezett „cseh házak", melyek mindegyike egy-egy kis vár, magas túzfallal és lóvórésszerú apró ablakokkal. Minden ilyen ház kis félemeletú, erôs pinczealappal. A ház bejárata mintegy két méternyi magasan nyílik a föld fölött, hová fólvonó hidhoz hasonló leereszthetó és fólhúzható lépcsón át juthatni. A ma tiszta magyar lakosság 3.500 fôre megy s mezei gazdálkodás mellett sok gyümölcsöt és bort termeszt. A gönczi hordó országszerte ismeretes. A reformáczió itt hamar megfészkelódvén, nemcsak nagy gyülekezet, hanem nevezetes iskola is kelet- kezett. Károli Gáspár, mint gönczi pap, 1586-ban kezdte forditani az elsó teljes magyar bibliát, mely Vizsolyban 1589- és 1590-ben jelent meg. A vizsolyi biblia megjelenésének háromszázadik évfordúlóján, 1890-ben, Károli Gáspár emlékezetének megôrôkitésére üló érczszobrot emeltek Gönczön a református templom udvarán. Van itt római katholikus templom is, mely 1448-ban épúlt. A magánépúletek kózt legkiválóbb a gróf Pálflfy-féle föld- szintes kastély. A városnak több társadalmi, kôzmùvelôdési és jótékonysági egyesúlete és intézete van. Nevezetes a város határában emelkedó Dobogó- hegy arról, hogy tetején az egykori Omode-vár faltôredékei, keleti oldalán egy régi, csúcsives építésú Pálos kolostor érdekes romjai láthatók, nyugati oldalán pedig egy kénes és vasas meleg forrás fakad, melynek a városba vezetett s falazott medenczébe fölfogott vizével egy közfürdöt táplálnak.