Seite - 258 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 prépostság volt, melynek ma is meglevô avas épúletében a plébánia és a postahivatal van. Az innen festôi, itt-ott vadregényes erdös bérczek közt haladó vasút mentén legnevezetesebb s tájképileg is legszebb kózség Nagy- Szaláncz, melynek lakossága foldmívelés mellett dongakészítéssel is foglal- kozik. Gróf Forgách Istvánnak díszes kastélya van itt és a fölött egy kúpalakú szép magaslaton a régi szalánczi vár omladéka, melynek nagy messzeségre ellátszó öregtornya azonban még ma is olyan jó állapotban van, hogy a Forgáchok családi képtára abban lehet elhelyezve. Szaláncz várát a XIII. században az Aba nemzetség építette. 1440-ben Giskra lerontotta, de akkori birtokosa, Losonczy László újra folépíttette. 1601-ben a Forgách család birtokába kerúlt; 1678-ban Thököly bevette, de a következö évben a császáriak visszafoglalták tôle. Utóbb Rákóczi Ferencz fôlgyûjttatta s azóta romban hever. A Várhegy alatt a mostani birtokosnak 3.000 holdnyi bekerí- tett vadaskertje és vadászkastélya van. A vasúton visszatérve, a káposztájáról nevezetes Ósva-vólgyben Garbócz-Bogdány kettós kôzségbe érünk, melynek határában gr. Forgách István kóbányát miveltet ; fölebb pedig, Regete-Ruszka falu határában a magyar állanrvasútaknak van trachit-kóbányája. Odább éjszakra fekszik Pet'ô-Szinye, hol az Árpádok korából származó református templom van, mely hosszú ideig a Pálosoké volt. Megtekintésre méltó itt özvegy gróf Forgách Sándornénak barok izlésú kastélya, melyet szép park környez. Petó-Szinyétól keletre, Kelecseny kiskôzségen tul a tájképileg rend- kivúl szép dargói hdgón át Zemplénmegyébe lép az országút. Fölebb éjszakra Alsó-Kemencze kôzségben hires özv. gróf Forgách Sándornénak renaissance izlésú kastélya, melyben remek téli-kert is van ; parkja is párját ritkítja. De még nevezetesebb fönt, a megye éjszakkeleti csúcsában. rengeteg erdós bér- czek közepette levó Rank és Herlány tôszomszédos kiskôzségek határában levó rank-herlányi fürd'ó, legújabb hivatalos elnevezéssel Rank-füred, mely- nek szénsavban dús vasas vizét már a XVII. században ismerték. A 60-as években fó forrásának apadása miatt hanyatlani kezdett a különben látogatott fürdó. Ekkor, mint kincstári birtokot, gróf Andrássy Gyula miniszterelnok tette gondja tárgyává. Megbízta Zsigmondy Vilmos hires mernököt, hogy a viz gyarapítása végett fúrasson ott mélyebb kútat. A fúrás nemcsak bó vizeret nyitott, hanem véletlenúl hatalmas erejú idöszaki szökö forrást talált. Ez egyszerre nagy hírúvé tette s rövid idón fényesen föllenditette a fürdót. A szökö forrás, melynek fúrását 1875-ben fejezték be, ma páratlanúl áll Európában úgy vizének dús bóségével, mint szükésének pompás ttlnemé-