Seite - 260 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 0 a káprázatos tünemény, niely kivált holdvilágnál tündéries. Végúl egy nagy zuhanással hirtelen összeesik az ezüstfényú oszlop s a víz nagy zuborgással visszaszáll a mélységbe. Egy ilyen szôkéssel mintegy másfél ezer hektoliternyi víz jön fol, melyet a medenczéból elvezetnek a fürdóházba, a hol hidegen, vagy folmelegítve használják a betegek úgy csúzos bajok eilen fürdésre, mint gyomorbajok eilen ivásra. A víz a kitôréskor 14 fokról 21 fokra melegszik s a forrás vas csöve az erós súrlódás okozta villamosságtól magnessé válik. A miatt, hogy a kezdetben 20 órai idókózú kitôrés már majdnem felényi idóre csökkent, attól lehet tartani, hogy a forrás késóbb rendes folyásúvá válik, mint a régebben szintén nagy hírú westfáliai idószaki forrás. A közeli erdei sétatéren még három, szintén vas- és szénsavtartalmú, de gyôngébb hatású forrás van : az Erdei forrás, a Valéria-forrás és a Rudolf-forrás. Edes víz az egész fürdótelepen nines; azt az erdóben 3/4 órányira levó Andrássy- forrásból szállítanak úgy fózésre, mint ivásra és egyéb használatra. Herlánytól délnyugatra a Tárcza szép volgyében fekvó Rozgony kôzségbe visz útunk, mely falu tórténeti nevezetességú lett arról, hogy 1312-ben ott gyózte le Csák Máté hadait Róbert Károly király serege. A tágas völgy e tájon fol a sárosmegyei határig súrún be van hintve apró tót falukkal, melyekben azonban magyarok is laknak kisebb-nagyobb számmal. Alább szintén népes a vólgy. A Tárcza mellékéról a hajdan apátságáról hires SzéplakwA ismét a Hernád tágas vôlgyébe kerúlve, a folyón túl Bárcza faluban állapodunk meg, mely a régi Bárczay család ósi fészke s e családnak és gróf Zichy Gézának egy-egy díszes kastélyával ékeskedik. Említést érdemel még itt Berzeviczy Egyed mór izlésú nyaralója. A magyar államvasút fó vonalából itt ágazik ki kelet felé a kassa-sátoraljaújhelyi, nyugatra pedig a kassa-tornai vaspálya. Most ez utóbbi mentén haladva, nem messzire, a tornai vólgylapály elején Enyiczke ósrégi kôzségbe érünk, melynek a XVII. században Wesselényi Ferencz nádortól épített s díszesen újjá alakított tornyos kastélya ma is meg- van és özv. gr. Zichy Rezsóné birtoka. A kastélyban nagy kónyvtár és sok beeses mútárgy van. Alább délre fekszik Szina kôzség, hol régen nem egyszer gyúlésezett a megye. Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük. Fölebb éjszakra van a vasút és az Ida patak mellett Nagy-Ida régi mezóváros közel 2.000 lakossal s római katholikus, református és zsidó templommal. Hajdan a Perényiek birtoka volt, kik itt várat is épít- tettek. Nagy-Ida 1536-ban Zápolya János király hatalmába kerúlt. 1556-ban