Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 kilometernyi hosszti gyönyörü hegyhasadek, melynek mely feneken a kis Szär patak fut vegig alig engedve maga mellett helyet egy gyalogösvenynek. A nep e völgy keletkezeseröl azt a legendät regeli, hogy egyszer Szent Läszlö kiräly a pogäny tatärok elöl menekülve, mikor üldözöi mär-mär utölertek, a hegy a löhäton vägtatö kiräly mögött hirtelen tövig kette szakadt s a pogänyok mind a melysegbe zuhantak, hol agyon züztäk magukat. A geologiai kutatäsok azonban azt bizonyitjäk, hogy a szakadekot a Szär patak lassü, de folytonos väjäsa ästa. A sztik völgy sziklafalai ätlag 65 foknyi szög alatt dulnek ket oldalra s a torkolatnäl 600 meternyi magasak; beiebb azonban fokozatosan csökken a magassäg. A roppant meredek s itt-ott egeszen egymäsba illöknek lätszö szirtfalakröl lehüllott tömerdek törmelek hatalmas zätonynyä torlödott a hasadek feneken s a kis patak festöi sellökkel es zügokkal törtet rajta vegig. Hasonlö ehhez a csak felkilometernyivel rövidebb dji völgy, melynek kitägülö torkolata elött Äj kisközseg fekszik. Ez a völgy is szeditö melysegu s helyenkent m6g keskenyebb amannäl, a mennyiben a feneken csörtetö patak mellett meg gyalogütnak sincsen hely, hanem a sziklafalba vagott lepcsökön kapaszkodik ät az ember egyik völgy- tägülatböl a mäsikba. A szädelöi es aji völgy közt lenytilö hegygerincznek deli, küpalakü vegfoka alatt, a Bödva es Torna tägas völgyeinek össze- szögellesenel fekszik a mäsfel ezer lakost szämlälö Torna mezöväros, regebben Tornamegyenek, ma a tornai järäsnak szekhelye. Epületei közül különösen kivälik a Keglevich-fele, nem regiben megüjitott ödon nagy kastely, melynek hatalmas parkjäban 5 holdnyi terjedelmu, langyos vizö tö van. A väros szep szämü müvelt osztälya elenk tarsaskört, vadäsztärsülatot, nöegyesületet, könyvtäregyesületet s takarekpenztärt tart fönn. A väros melletti hegyfokot Torna väränak festöi romjai koronäzzäk. A vär epitöi es elsö birtokosai a Tornayak voltak. 1440-ben a Bebek csaläd birtokäba kerult. E csaläd 1567-ben kihalvän, kirälyi birtokkä lett. Utöbb 1652-ben a törökök foglaltäk el; majd a kuruczuk szällottäk meg; de ezektöl I. Lipöt vezere, Lesslie elvette. 1683-ban Thököly vette be ostrommal; ket ev mülva azonban Schultz csäszäri täbornok ejtette hatalmäba s vedmüveit leromboltatta. Azöta pusztän all; de erös falai jö reszt meg ma is egesz magassägukban fönnällnak. A väros igen sokat szenvedett a valläsi (lldözesek koräban, különösen mikor a Keglevichek lettek a väros földesuraivä, kik az ellenreformäcziöt erösen tämogattäk. A väros forgalmät nagyon elenkiti az itt talälkozö kassa-tornai es torna-miskolczi vasüt, melynek legközelebbi ällomäsa innen keletre Somodi