Seite - 269 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 melyet a kassaiak még a XIV. században ástak; másik az éjszaknyugati magas hegyek kózúl érkezó Csermely patak, mely a városon amazzal egy- közüleg s részben beboltozott mederben végig futva, annak kôzepén, a tágas Fó-útczán két ágra válik, egy keskeny, hosszú szigetet alkot s aztán ismét egy mederbe egyesúlve, a városon alúl a Hernádba ömlik. Kassa meglehetôs szabályosan épúlt s a hosszas negyszög alakú Be¿városb6\ meg öt kül- városból áll, melyek a Belvárost egészen korúlveszik, még pedig keleten és éjszakkeleten az Újváros, éjszakon és éjszaknyugaton a Ferencz-varos, Kassa fo tere a prémontreiek kolostorával. nyugaton a jfdzsef-vdros, délnyugaton a Tábor és délen az Erzsébet-vdros. Az éjszakról délre húzódó Belvárost egész hosszában végig metszi s csaknem egyenlô két félre osztja a már említett Fó-útcza. Itt vannak Kassának Ieg- nevezetesebb kôzépûletei, legérdekesebb régi és legszebb új házai, legfénye- sebb üzletei és elsó rangú vendégfogadói, valamint általában ez a f<5 ere a város társadalmi és üzleti életének. A Fó-útcza déli felében, a felsó és alsó végén díszes kôzkertté alakított Csermely-szigeten pompázik Kassa leg- nevezetesebb épúlete, a Szent Erzsébetról czímzett róm. kath. püspöki székes- egyház, hazánkban a csúcsíves építészetnek egyik legrégibb (XIV. század) és Iegkiválóbb remeke, melyet „Epítészeti emlékek Felsó-Magyarországon"