Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 Erzsébet-ârvahâzon s a katonai épuleteken és târhâzakon kivûl a legkülön- félébb gyârak egész serege tûnik szemünkbe, melyeknek surûn emelkedô kisebb-nagyobb kéményei mär messzirôl hirdetik a délvidékrôl érkezônek, hogy Kassân, mondhatni, minden iparâgnak megvan a maga termelô telepe. Kassa lakossâga ma meghaladja a 30.000 lelket, mely szàm a katona- sâggal együtt többre nô 34.000-nél. Anyanyelvre nézve a népesség vegyes, de a magyarûl tudök összes szâma mâr az 1891-iki népszâmlàlâskor 71.38%-ra rugott. A lakossâg '/¡-da a röm. kath. egyhâz hive; a többi négy felekezet közt oszlik meg, u. m. gör. katholikus, âgostai evangelikus, reformâtus és zsidö. Az értelmiségi, kereskedô és iparos osztâlyok mellett elenyészôleg csekély az ôstermeléssel foglalkozök szâma. Ehhez képest a vâros köz- és târsadalmi élete igen elôkelô fejlettségû, sôt Fel^ô-Magyarorszàg nagy részére nézve irânyadô és vezetô szerepre emelkedett, Közel hatvan azon egyesûletek szâma, a melyek irodalmi, mûvészeti, kôzmuvelôdési, kôzgazdasâgi, târsa- dalmi és emberbarâti czélok megvalôsitâsân buzgölkodnak. Kassa keletkezésének tôrténete ismeretlen. Helyén mâr a népvândorlâs korâban telep volt, mert hatârâban nem régiben azon korböl valö sirokra akadtak. A magyar torténelem csak a XIII. szâzad elsô felében kezdi emle- getni Kassât. Akkor még két szomszédos, Kassa és Fel-Kassa nevu falucs- kâbôl àllott. Késôbb a két falu egyesult, vârosi rangra emelkedett s német telepesekkel népesûlt be, kik az Arpâdok korâban folyvâst szivârogtak erre a vidékre. Elsô, IV. Bélâtôl 1 249-bôl valö szabadalomlevele „villa regia"-nak mondja s mâr régibb szabadalmat is erösit meg. Azon tül V. Istvân, Röbert Kâroly, Nagy Lajos és Màtyâs kirälyoktöl üjabb szabadalmakat nyert s egyre emelkedett fontossâgban mâr helyzeténél fogva is, a mennyiben érintkezô pontja volt az Al- és Felföld forgalmânak ; majd pedig a XIV. szâzad elején védômuvekkel vétetvén körül, valôsâgos kulcsa lett e részen Felsô-Magyar- orszâgnak. 1347-ben szabad kir. vârossâ emeltetett ârumegâllitô és vâsârtartô joggal. Tekintélyét nem kevéssé növelte az, hogy âmbâr még nem volt megyei székhely, Abauj- és Sârosmegye nemesei 1335 öta gyakran tartottâk benne gyûléseiket. A XV. szâzadban mâr jobban megvolt erôsitve, mikor a cseh Giskra lett benne ûrrâ, mint a kirâlyné fôkapitânya. Kassa nagyobb fontossâgû szerepe és nagy eseményekben gazdag moz- galmas élete fôleg a XVI. szâzadban kezdôdik. A reformâcziô Kassân vert elöször gyökeret; onnan induit ki az uj tanok irodalma is; de viszont az ellenreformâcziô is itt lépett föl legnagyobb erôszakkal. Belgiojoso kirâlyi