Seite - 273 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

27á vezér 1604-ben karhatalommal elvevén a protestánsoktól más templomokon kivúl a Szent Erzsébet egyházat, ezzel az akkor még legnagyobb részt protestáns várost arra indította, hogy Bocskay erdélyi fejedelemnek a nemzeti és vallási szabadság érdekében ép' akkor kibontott zászlajához csatlakozzék. Ettól kezdve Kassa tôrténete szorosan egybekapcsolódik a nyomban bekövet- kczett százados szabadságharczokkal, melyek viharai közben tômérdek viszon- tagságot állott ki. Bocskay ugyan 1606-ban Kassán meghalt; de Bethlen Gábor itt országgyúlést tartott a protestánsok sérelmeinek orvoslására és A kassai katonai reáliskola. szintén Kassát tette felsó-magyarországi hadjáratainak fó hadiszállásává. Aztán a linczi békekôtés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bírta. Abaújmegye ebben az idóben tette át székhelyét Gönczröl Kassára. Szintén ekkortájban állította föl Kisdy Benedek egri püspök az egyetemnek nevezett akadémiát, mely azonban megszúnt, mielótt életre valóvá fejlódhetett volna. Rákóczi György halála után (1648) ônként meghódolt a város a királynak abban a reményben, hogy valahára a köz- és vallási béke visszatér falai kôzé. De III. Ferdinánd alatt a vallási villongások ismét lángra lobbantak, a mit szinte rémuralommá fokoztak az akkori katonai parancsnokok : Spankau, Strassoldo és Kobb Farkas Frigyes. Ekkor jelent meg hadaival Kassánál M. 35