Seite - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

A szepesi vár. A Szepesség és a Magas-Tátra. - Magyarországnak egyik legszebb és legérdekesebb része a Szepesség, az a nagyszerú hegyvidék, melyet mint kózigazgatási terúletet Szepesmegyének neveziink. Szepesmegye Magyarország éjszaki részén ott fekszik, a hol az Ejszaknyugati Kárpátok végsó és legmagasabb szakasza, a Kózépponti Kárpátok, az Ejszakkeleti Kárpátok lánczolatával érintkezik. Szepes, 3.665 négyszóg kilométernyi kiterjedését tekintve, az ország kisebb megyéi kózé tartozik, de tájképi szépségekben egyike a leggazdagabbaknak. Mindenfelé hegyek és vólgyek váltakoznak rajta. Legnagyobb vOlgyei a Poprád, Hernád és Góllnicz folyók vólgyei. Legalacsonyabb fekvésú része a Hernád vólgyének legkeletibb szakasza (288 méter); legmagasabb emel- kedése pedig éjszaknyugaton van a Bialka, Dunajecz és Poprád folyók alkotta nagy háromszógben: a Magas-Tátrából égnek meredó Gerlachfalvi csúcs (2.663 méter), melyet 1896-ban az ezredévi ünneplés emlékére Fercncz József csúcs névre kereszteltek. A Kózépponti Kárpátok legmagasabb hegytómege, a Magas-Tátra, csaknem egészen a megye terúletébe esik és annak éjszaknyugati részét foglalja el. A megye délnyugati és déli határa az Alacsony-Tátra éjszaki lejtóje felé vonúl. Ettól keletre a Szepes-Gómóri Erczhegység és a Kassai Erdónek éjszaki nyúlványa, a Branyiszkói hegység emelkedik a megye keleti 35*