Seite - 280 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 0 a nyugaton és délnyugaton emelkedö Jégvôlgyi és a Ferencz Jözsef csücs, de bö kârpôtlâst nyüjt alattunk az Öt-tö katlana, a melyben a vizek csak aprö töcsäknak lâtszanak. Az utöbbi csücstöl balra kibontakozik a Kôzép-orom, a Szalôki csücs és a Bibircs, mig éjszakon a Vörös- és Fehér-tô katlanain tul a Bêlai mészkô-hegyek fehérlô sziklâi között vilâgos zöld legelôket és sôtétzôld erdôket lâtunk a messze tâvolban. Siri csend honol körülöttünk; életnek nyoma sincs. Ott hagytuk a Tarpatak vôlgyében l .303 méter magas- sâgban a Zerge-szâllôt, annyi természetkedvelô megszâllô helyét, ott a fenyû hatâràt (1.550 méter) és az âthatatlan sûrûségu törpefenyüövet (1.900 méter), ott a magasabban fekvô völgyek élénk szinû virâgait, a grânitfalak oldalân tenyészô csenevész züzmökat és moszatokat. A szürke sziklatömkeleg mély csôndjét itt legfölebb az éles szirtekbe titôdô hideg szél sivitâsa zavarja meg, a mely a csücs éjszaki fiiggôleges oldalân a borzadalmas mélységû Vörös- és Zöld-tö katlanaiböl fölgomolygö hideg kôdpârâkat mind magasabbra sodorja, arra intvén a vakmerô hegymâszôt, hogy térjen vissza az emberlakta völgybe. A Lomniczi csûcsnâl még szebb kilâtô pont a Tengerszem-csûcs, melyröl majdnem az egész Magas-Tâtra belâthatô. A hegység fô gerinczén emelkedö kivälöbb csücsok nyugatröl kelet felé : a Menguszfalvi (2.437), a Tengerszem-csûcs (2.503), a Tâtra-csûcs (2.565), a Jégvôlgyi (2.629), s a Zöldtavi csücs (2.532). A déli mellékâgakon vannak a Krivân (2.496), a Szolyiszko (2.414), a Koncsiszta (2.540), a Ferencz Jözsef csücs (2.663), a Bibircs (2.492), a Szalöki csücs (2.453), a Kôzép- orom (2.440), a Lomniczi csücs (2.634). Az éjszaki részen nevezetesebbek : a Svinnicza (2.306), a Kozi vierch (2.295), a Zsabie (2.252), a Granat (2.232), a Krzyzne (2.151), a Siroka (2.221 méter). A Tàtra nevezetesebb vôlgyei kôzûl délre nyilnak : a Koprova,. a Furkota és Mlinicza (a Fâtyol-vizeséssel), a Menguszfalvi, melyben a Poprâd folyô ered, a Batizfalvi, Feikai, Tarpataki, Zöld- és Fehér-tavi völgyek és az Elulsô-Rézaknâk vôlgye. Ejszak felé nyilnak: a Szucha voda, Roztoka, Bialka, Poduplaszki, Javorova és a Hâtûlsô-Rézaknâk vôlgye. A tâtrai tavak még az alpesiekhez mérve is igen magas (1.350—2.154 méter) fekvésuek. Szàmuk 119; ebbôl 80 esik a déli, 39 az éjszaki oldalra. Ez utöbbiak között talâljuk a legnagyobbakat : a galicziai Nagy-tavat (34.8 hektâr; mélysége 78 méter) és a hires Halas-tavat. A déli oldalon legnagyobb (20.4 hektâr) és legmélyebb (21 méter) a gyönyöru Csorbai tô Liptôban, a melyet Csorba vasüti àllomâsrôl fogaskereku vasüton 36 percz,