Seite - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 0 A vörös cserépfedelérôl elnevezett Vörös-klastromot 1319-ben alapi- tottâk a karthauzi szerzetesek a lazaczäröl akkor is hires Dunajecz jobb partjân, a Koronahegygyel szemben sôtétlô fenyvesek között. Ez a kolostor sok viszontagsâgon ment ât; végre 1820-ban a hozzâ tartozö birtokkal együtt az eperjesi görög-katholikus püspök és kâptalan javadalmâvâ lett. Kôzelében van a Koronahegyi'fûrdiï, régôta ismert szénsavas és kénhydro- génes forrâs mellett épûlt szâllôival és az epeijesi püspök szép nyaralôjâval. Ezen fiirdôhely kiindülö pontja a Dunajecz âttôrésén a galicziai Szczawnicza fürdöbe vezetô regényes ütnak. A kôrnyék nyâri lâtogatôi rendesen tutajon teszik meg innen a pàratlanûl élvezetes kirândulâst Galicziâba. A Vörös-klastromtöl jö kocsiüt visz délkelet felé Gnézdâra, a Poprâd alsö vôlgyébe. Ez az lit hatârolja a Kôzépponti Kârpâtok legkeletibb szakaszât, a Szepesi Magurât. Mint a Magas-Tâtra többi része, déli oldalâval ez is egyszerre meredeken emelkedik ki a Béla patak, illetôleg a Poprâd folyö vôlgyébôl. Közös kôzetiik a mészkô, mely a Paleniczâban (1.171 niéter), vala- mint a Ruzsbachtöl éjszakra hüzödö hegycsoportban valôsâgos mészkô-szigetul emelkedik ki az uralkodö felsô eoczén-korbeli (magura-) homokkôbôl. A Magas-Tâtra és a Magura éjszaki hatârât a Dunajecznek szép, de kavicsos és igy kevésbbé termékeny völgye alkotja; a hegytömegek déli vizeit a megye fö folyöja, a Poprdd veszi magâba, melynek Késmârkon altil mindinkâbb kiszélesedô szép fensikjân a termékeny televényfôld szâmos helységnek ad kenyeret. Ellenben balpartjân a Magura, jobb felôl a Lôcse- Lublöi hegység magasabb lejtôi és szûkebb mellékvôlgyei ritkâbb népes- séguek, mert szäntöföldjük kevés s az is âltalâban sovâny. A Popräd folyö alsö vôlgyében folfelé haladva, mint elsô nagyobb hely- séget, Ô-Lz(blô 2.121 lakosû régi vârost talâljuk,mely mär 1292-ben fönn- àllott. A vârossal szemközt, a folyö balpartjân hüzödö hosszü hegyhât egyik dombjân épûlt Lvblô vdra. Mikor Lengyelorszâgnak el volt zâlogositva, a kormânyzâssal megbizott starostânak, majd a tulajdonosâvâ lett Lubomirski csalâdnak volt a székhelye, s mint ilyen a szepesi vârosok tôrténetében neve- zetes szerepet vitt. 1827-ben mint kamarai birtokot Raisz György szepesi tâblabirô vette meg; most a részben még lakhatö vârat, melynek kâpolnâja bûcsujârô hely, gröf Zamojski biija, a kinek a vâr alatt csinos kastélya is van. A vârostôl délre fekszik az erdöirtö munkäsoktöl alapitott Ûj-Lublô, mig délkeletre, a Poprâdnak egy kies mellékvôlgyében, ârnyas fenyvesek