Seite - 294 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

294 a magyar királyi honvédelmi miniszterium számára dolgozza föl a Szepesség kitúnó és jó hírú lentermését. E gyáron tul elénk túnik a szepesi „Felföld" legélénkebb forgalmú városa: a csinos Késmárk, rendezett tanácsú város, a Fehérvíz, a kelet felól erre futó Leibicz patak és a Poprád folyó egyesú- lésénél. Krónikái s máig fonnálló régi építményei változatos és nevezetes múltról beszélnek. Eredetileg három faluból olvadt össze s fallal volt meg- erósítve. V. István, Mátyás, Zsigmond és II. Ulászló királyoktól nyerte szabadalmait. Mai vára helyén a lócsei krónika szerint már 1190-ben apácza- kolostor állott, melyhez a városi tanács Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. A mikor századok múltán a Zápolya-párti Késmárk a Ferdinánd- hoz hú Lócsével elkeseredett hosszú harczot folytatott, a kolostort a szom- szédos házakkal együtt megerósítették s így jött létre az öt tornyú kettós fallal és árokkal bekerített vár. Urai elóbb a Zápolyák, majd Laszky és a Thökölyek voltak, mígnem Thököly Imrében a család fiága kihalván, I. Lipót rendeletére Késmárk városa kapta meg, majd II. Rákóczi Ferencz birtokába jutott, kitöl csak I. József fóvezére, Heister foglalta vissza 1709 végén. A vár ezen ostromkor leégett. A sok háború és több túzvész után fönmaradt része egy ideig kaszárnyáúl szolgált; ma hímzó gyár van benne; barok izlésú kápolnája most is ép. Ebben egy 1544-ból származó imaszék van, melynek két oldalát szép színes intarsia ékíti. Nevezetessége még Késmárknak az 1461-ben épüit tornyos városháza a fó útcza elágazása elótti téren, továbbá a római katholikusoknak 1486-ban épúlt csúcsíves temploma, melynek kereszteló medenczéje 1472-böl való ontvény. Lóvórésekkel ellátott tornya egykor védelemre szolgált. A templom korúl emelt fal egyik kapuja mellett pompás sgraffittókkal díszitett harangtorony van (ú. n. aranytorony, 1586-ból). Erdekes az 1717-ben görög kereszt formára épített terjedelmes ágostai evangelikus fatemplom, melynek dongaboltozatát négy czirbolya oszlop tartja; szintén említendó ugyancsak az evangelikusoknak Hansen Teofil hirneves bécsi múépítész terve szerint épúlt román múvészetú s 1894-ben fölavatott új temploma. Az 1533-ban alapitott evangelikus lyceum 1893-ban már harmadik tágas épúletét kapta; kónyvtára több mint 20.000 kotetból áll. Van itt még állami polgári és felsó-kereske- delmi, meg szövö iskola. Gyárai kozúl több kisebb vászongyáron, fehéritó-, posztó-, ablakredó-, sórfózó- és keményítógyáron kivúl fóleg a Wein-féle damaszt-vászongyár említendó, mely fióktelepeivel együtt 560 munkást foglalkoztat. Mint a Szepesség legtöbb kózsége, egykori élénkségéból és