Seite - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

296 E helyzetnek kôszônheti aránylag nagy fejlódését, a miben külónben jó hírú sórgyárának, keményító- és papirgyárának, nagy gózfúrészének, valamint a mellette ll hold terúletet elfoglaló s vendéglóvel, fürdóépúlettel és nyaralókkal is ellátott úgy nevezett Husz-park vonzóerejének is része van. Ezt a parkot a város egyik derék polgára és bókezú maecenása, a nem régiben elhúnyt Husz Dávid alapította (1867) és virágoztatta fol. A csinos városka egyik érdekessége az 1245-ben épúlt római katholikus templom külón álló harangtoronynyal. Régi falfestményeken kivúl van benne egy 1484-ból való szárnyas oltár s egy XIV. századbeli szép, csúcsíves múvészetú kehely. A város felsó végén emelkedó dombon épúlt 1885-ben a Magyar- országi Kárpát-egyesúlet múzeuma, a hol mintegy 16.000 (állat-, nôvény-, ásvány-, fóldtani és ethnographiai) tárgy és szép kónyvtár van elhelyezve. Innen pompásan s egész nagyságában látható a kózeli Magas-Tátrának hirtelen foltornyosúló hatalmas hegytômege. A Husz-park nyaralói mellett ágazik ki az országútból a Tátra-fürdókbe vivó jó út, melyen innen 15 percz alatt Felkára érünk. E kedves kis város az ôt felsó-szepességi város folôtt uralkodó széles dombhát déli lábánál épúlt, a kristálytiszta és pisztrángban bóvelkedó Felka vize mellett. Rendkivúl tiszta, csinos ház-sorai kôzt a patak két partján szép magán- és kózkerteknek egész sorozata díszlik. Ezek kózúl kiválik a város kelló kózepén 1882-ben létesített Krompecher-féle nyaralótelep. Kiváló nevezetesség itt még a város polgáraitól ugyanakkor alapított Tátra-Múzeum, a külónféle természeti tárgyak, régi kézmúvek, óskori leletek, a régi szász életre vonatkozó emlékek e tudományosan ren- dezett gazdag gyújteménye, és a fallal óvezett róm. kath. templom, mely régi csúcsíves építmény. A „Háziipar-egyesúlet" múhelyében igen szép emléktárgyak s pompás bútorok készúlnek a legkülónfélébb fanemekból. A Tátrafüred felé vezetó úton odább van Nagy-Szalók kózség. Ez régi, 1317-ben épúlt róm. kath. templomán és a Weszter-féle nyaraló-telepen kivúl arról nevezetes, hogy itt született két hírneves tudósunk : Hunfalvy Pál és János. A poprád-felkai állomásról a vasút nyugatra halad egy felól a Magas- Tátra, más felól az Alacsony-Tátrához tartozó erdós elóhegység kôzôtt, s a Máriássyak óse, Botiz comes által alapított Batiz/alu kôzséget, majd a liptói határhoz kôzel esó, gyónyórú fenyvesekkel kórnyezett Lucsivna fürd'ót érintve, átkapaszkodik a Magas-Tátra felól délnek húzódó Magas-Erdó (898 méter) nevú vízválasztón és azon túl a Vág vólgyébe robog le.