Seite - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

298 falú Béla- és Szokol-völgyek. Legmagasabb csúcs e hegycsoportban a megye délnyugati határán emelkedó Uplaz (1.557 méter). A Szepes-Gömöri Érczhegység gömöri f<5 vonala, mint a Garam, Hernád, Göllnicz és Sajó vízválasztója, a Szepességnek csak déli határát érinti. Szepesi mellékágai a Haniszkova (1.164 méter) és a Knolla (1.268 méter) által kapcsolódnak a Királyhegy mészkó-ágaihoz. A Knollán túl egy rövidebb délkeleti gerincz válik ki az 1.074 méter magas Greiner hegyháttal, s a Fekete-hegyi fürdó fölött kimagasló Bükkössel (1.116 méter) ér véget. A Knollától éjszakkelet felé egy hosszabb gerincz fut, melyból mészkó- nyúlványok ágaznak ki. Ezek kozúl az éjszaki a Hernád folyó és Porács patak között húzódik keletre. A második pedig ettól délre a fensík-alakú Szkala-csoportot alkotja (1.014 méter). De vadregényesség tekintetében egyikük sem kozelíti meg a Királyhegy nagyszerú mészkó-csoportját. Végre egy harmadik ág a Göllnicz folyó torkolatáig húzódik. Az Érczhegység fó vonala a megye déli határára több ágat bocsát; ezek egyikén van a Szepesi Érczhegység legmagasabb emelkedése, az 1.318 méter magas Arany-Asztal. Most tekintsünk be a Göllnicz szép volgyébe. Poprádról a Dobsina felé vezetó úton délre haladva, a Fekete-Vág és Csütörtökhely közti lánczolatnak a Tátra felé nézó egyik szép tisztásán a kedves Virág-volgyet érintjük, Poprád városának nyaralótelepét. További útunkban a Hernádhoz közel levó Szepes- Véghely, ez utolsó szepesi kozség elhagyása után erdóvel borított hegyoldalakon kapaszkodunk föl az 1.056 méter magas Popovára, onnan pedig a Királyhegy aljában kezdódó Göllnicz- vö/gybe ereszkedünk le. Itt kelet felé haladunk a folyó mentén, melynek 90 kilométernyi útjában forrásától torkolatáig közel 1.420 méter esése van. Felsó folyásának legszebb része a Szepesség és Gömör határán húzódó hires Sztraczenai völgy a dobsinai jégbarlanggal. A Göllnicz völgye, mely felsó szakaszában rendkivúl szúk, a szepesi terúleten a Vaspatak torkolatánál egy kissé kiszélesedik; itt van az elsó népesebb helység, Merény, az egykor oly gazdag hét bányaváros nyugati elöörse. Innen balra tér el az iglói út, a mely- nek egyik ága Merénytól 3 kilométernyire a Vaspatak felé nyíló, egyébként zárt mellékvolgy lejtójén fölvisz Feketehegy fürdóbe, a hol pompás fenyvesek közepette igen látogatott hidegvizgyógyintézet van. Odább nyugatra az iglói út Roztoka vasbányatelepet érinti. Ezt is, mint a Hégény hegy gerinczének túlsó oldalán levó Bindt bányát, nagy kanyarúlatokban futó keskeny vágányú bányavasút kapesolja össze a Hernäd-völgy Márkusfalva állomásával.