Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

300 bádoghengermú, egy óntó- és egy géplakatos múhely évenként mintegy l millió kilogramm nyers vasat, 650.000 kilogramm óntvényt és 1 millió kilogramm higgasztott vasat termelnek. Alább szelidebb lejtésú, erdóvel borított kerekded hegykúpoktól környezve, a Thurzó-vár romjaival koro- názott Várhegy aljában fekszik a 3.920 német (Gründler) és tót lakta Gollniczbánya, a hét bányaváros (Merény, Svedlér, Remete, Stósz, Szomol- nok, Krompach) öse, sokáig zászlóvivóje s a közös bányajogi fóhatóság szék- helye. E városok alkották a kózigazgatásilag és torvénykezési tekintetben is ónálló szepesi Bányavidék magvát; késóbb még több kisebb bányatelep is csatlakozott hozzájuk. Göllnicz városának 50 bányája kozúl ma már csak a Frigyes fóherczeg uradalmához tartozó 14 vas-, réz- és fakóérczbánya van mívelés alatt. Nagyobb lendúletet vett vasipara, mely öt láncz-, vas- és szerkovács-árú-gyárban 442 munkást foglalkoztat. A város 1894-ben villamos eróátvitelt rendezett be kisipari czélokra, s e téren elsó telepe Magyar- országnak. Innen félórányira egy erdós katlanban fekszik a kies Thurzó-füred, másfél holdnyi mesterséges tó partján. E fürdótelep részvénytársaság tulaj- dona. Gollniczbányáról Mária-huta bányatelepre jutunk, a honnan a Frigyes fóherczeg-féle bányákból nyert évi 6—7 millió kilogramm vaskóvet meg- pórkólése után a fóherczegi uradalom sziléziai vasgyáraiba szállítják további foldolgozás végett. Odább egy balról nyíló mellékvólgyben van Zakdr/alva. Frigyes fóherczeg itt fogaskerekú bányavasútat és sodronypályát épített a bányatermékek szállítására. Margitfalvánál kiszélesedik a Göllnicz völgye s beletorkollik a Hernád vólgyébe. A Hernád, Poprád és Tárcza kózét a L'ócse-Lublói hegység tölti be, melynek csaknem egész tómege szepesi területre esik. Vízválasztó fó szakasza a Dvorecz falu fólótt emelkedó Kereszt-hegygyel (Gehol, 1.060 méter) kezdödik s éjszakkeleti irányban halad a Magas-Tátrával egyközuleg Fekete- kútig. A közepe táján emelkedó 1.2 04 méter magas Jávor-hegyen túl a fó szakaszból egy mellék ág indúl ki éjszak felé, a mely ahhoz hasonlóan legyezó módjára szakadozik tóbbfelé s hirtelen hanyatlik le a Poprád vólgyébe. Ezen a két vonalon a legmagasabb kúpok: a Repiszko 1.250, a jakubjáni Simény 1.291, aTúhegy (Ihla) 1.284, a Feketehegy 1.291 méter. Mindenik kúphoz, mint góczhoz, fésúfogak módjára csatlakoznak éjszaknyugat és dél- kelet felé húzódó, súrú fenyvesekkel borított mellékágak, s ezek végeihez ismét a fó gerinczczel egykozú melléklánczok kapcsolódnak. Igy a Jávor kúp táján, mint kózéppontban eredó s szerte-szét iramodó vizek a rövid kereszt-