Seite - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

304 Hernâd-vôlgyi Magyar Vasipar Részvénytârsasâg megvâsârolvân a régi krompachi telepet és bânyâit kôzel 10 milliônyi tôkebefektetéssel kitûnôen fôlszerelt ôriâsi vasgyârtelepet létesitett, a mely az egész vôlgymedenczét betôltô valôsâgos bânya- és gyârvârost varâzsolt a régi, egyszerû telep helyére. A gyâr évente 500.000 mâzsa nyers vasat és ugyanannyi henger- ârût termel; a hozzà szùkséges erôt tôbb, ôsszesen 12.000 lôereju gôzgép szolgâltatja. A gyârban és hozzà tartozô bânyâkban 3.000 munkâs dolgozik. Krompachtôl éjszaknyugatra, a Ribnicsek patak torkolatânâl nyilô kies vôlgy kezdetén a csinosan épûlt Szepes-Olaszi vâroskât talâljuk. Ezt a Kassa—Oderbergi vaspâlyâbôl kiâgazô 9.41dIométer hosszû szârnyvasût kôti ôssze Szepes-Vâraljâval. Az Olaszitôl éjszakkeletre emelkedô Szlubicza nevu hegycsûcs aljâban fakad a seltersi âsvânyvizzel rokon szlatvini savanyuviz forrâsa; a vârostdl nyugatra esô kis mellékvôlgyben fekszik Welbach kôzség grôf Csâky Zénônak, Szepesmegye jelenlegi fôispânjânak szép kastélyâval és parkjâval. A Szepes-Olaszitôl Szepes-Vâralja felé vezetô uttôl jobbra marad Zsegra falu, melynek kôzépkori temploma régi falfestményeirôl nevczetes; ezek egyike a cserhalmi titkôzetet âbrâzolja. (Lâsd Magyarorszâg I. kôtete 115. lap.) Zsegràtôl éjszakra fekszik Szepes-Ûjvdr (Hotkôcz) a Csâky grôfok <5si, fôldszintes kastélyâval, a hol a csalâd ritka és nagyértékû régiségeit ôrzik. Szomszédos vele a Szepesi vâr-hegy nyugati aljân fekvô Szepes- Vâralja, a volt XVI szepesi vârosok egyike. Eredetileg a vâr tisztviselôi és zsellérei laktâk, majd németek telepedtek kôzéjôk; mai 3.129 lakôja német és tôt. Szepes-Vâraljâval kapcsolatban, egy emelkedésen fekszik a kôfallal korulkeritett Szepeshely, a melynek 14 épûletbôl âllô egyetlen utczâja kizâ- rôlag a szepesi rôm. kath. pùspôk és kâptalan székhelyéul szolgâl. Az utcza két oldalân tiz kanonoki lakâs, legemelkedettebb részén pedig a pûspôki egyemeletes palota, a székesegyhâz és a papnevelô-intézet épulete ail. A XV. szâzadig tôbbszôr âtalakitott székesegyhâz a XII. szâzad végérôl valô, s egyik nevezetessége a Zâpolya Istvântôl 1493-ban alapitott, nem régiben megujitott csucsives Zâpolya-kâpolna. (A szepeshelyi széktsegyhâzat e mû V. kôtetében az „Epitészeti emlékek Felsô-Magyarorszàgon " czimû kôzle- mény az 56. s kôvetkezô lapokon részletesen ismertette.) A szepeshelyi kâptalan hajdan hiteles hely volt, s ma is gazdag levéltâra van. Szepes-Vâralja keleti oldalân egy meredek sziklahegyen âllnak a régi Szepesi vdr nagy- szabâsu romjai. E vârtôl vette nevét Szepesmegye. A nagy terjedelmû vâr ôt részbôl âllott, mindegyiket erôs falak és védôtornyok vették kôrûl. A felleg-