Seite - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Soc a szénsavas-vasas vizú Baldócz fürdó. Odább az országút Górg'ó kózség mellett halad el, a hol Csáky Vidor grófnak van újonnan épített s nagy parkban álló kastélya és mintagazdasága. Ezen túl hat kilométer távolságra L'ôcsét érjük, a megye székhelyét, mely a kis Lóese patak szúk völgye mellett dombon épúlt. A kózigazgatási, pénzügyi, építészeti, szolgabirói hivatal, a tórvényszék, a kir. fógymnasium, állami fóreáliskola, állami felsóbb leányiskola, a Szepesmegyei Torténelmi Társulat, a kaszinó és egyéb köz- múvelódési intézményei, számos iparvállalata, s a szárnyvasút élénk forgalmú helylyé teszik e 6.370 lakosságú várost. Ep állapotban fönmaradt régi köz- és magánépúletei s a várost kerító kófalak általában a régi „Szepesi Szász Tartomány" hatalmas, gazdag fóvárosáról regélnek. A szászok állítólag a XII. században II. Géza idejében alapították mai helyétól délre a régi várost. De ezt a tatárok foldúlván, utóbb 1245-ben épúlt a mai Lóese, a honnan 1312-ben Róbert Károly a szászok élén Csák Máté eilen vonúlt, s mint késóbb hálásan elismerte, fóleg nekik kószónhette rozgonyi diadalát. Az Anjouk alatt Lóese mint árúmegállító-hely nagy ¡parra és kereskedésre tett szert. Késóbb a husziták pusztították, kik eilen Mátyás király gyózelmes hadjáratot folytatott. A XV. században Lóese lett Felsó-Magyarország egyik fó helyévé. A XVII. században, mint majdnem tisztán protestáns város, mindig pártolta a nemzeti fólkeléseket. II. Rákóczi Ferencz idejében állotta ki az utolsó ostromot 1709—1710-ben s ekkor csak árúlás útján jutott kezére Lóffelholtz császári vezérnek, kinek három hónapos ostroma alatt az eróditmények nagyon megromlottak. A város régi hármas falának s órtornyokkal megerósitett három kapujának jókora maradványai még ma is megvannak, de a várfalak közötti árkok (Zwinger) helyét gyümölcsös kertek foglalják el. Hosszúkás négyszóg alakú fó terét (Ring) súrún egymás mellé sorakozó, részben keskeny, hosszú házak veszik kórúl; kózepén áll a róm. kath. plebánia-templom, mely érdekes csúcsíves építmény, kózel hozzá az ágost.evang. templom és a renaissance múvészetú hires városháza. A plebánia- templom nevezetes régiségei : a ritka beesú szárnyas oltárok, a melyek szobrá- szati, festészeti s építészeti tekintetben egyaránt figyelemre méltók, s Lócsé- nek XV—XVI. századi múvészetét diesérik; továbbá az 1615-ben épúlt hatalmas orgona, a Thurzók márvány síremlékei és a XIV—XV. századból való falfestmények. Kózépkori eredetú, de 1615-ben két oldalán renaissance múvészetú oszlopos arkádokkal ellátott városházának külseje páratlan egész Magyarországon. Erdekes múemlék továbbá a XV. században emelt csúcsíves