Seite - 607 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

311 kiválóan alkalmas kôvének nagyban úzott fejtése miatt ma már csaknem egészen eltúnt. E dúsan jövedelmezö mészkó-bányában nôvények és állatok pompás lenyomatait, nemkülönben ósemlósok csontjait találták. A Szepesség éghajlata nemcsak mivel terúletén emelkedik az ország legmagasabb hegysége, a Magas-Tátra, hanem általában fôldjének a tenger színe fölötti tetemes is » morellig:f:i magassága miatt zord; ez az oka, hogy az évi közepes meleg- ségTátrafüreden 4.4 C, Késmárkon 6.2° C., Iglón 7.3o C. Január- ban a közepes hómér- séklet Késmárkon—5, sôt —6 fok, a legme- legebb hónap közepes melege itt 16.8o C., Iglón i8.3°C. Acsapa- dékos napok száma a Magas-Tátrában 1 26. A Szepesség földje általában sovány, ke- véssétermékeny. Leg- jobb fbldúek a Her- nàd-vôlgy és annak mellékvôlgyei, legke- vésbbé termékeny a Magura melléke és a Bányavidék. Termé- nyei kózúl legelterjedtebb a zab, árpa, burgonya és rozs; ezeken kivúl még sok lent, hüvelyeseket s kivált kitúnó borsót termesztenek. Az ószi rozsot a Hernád mentén július vége felé, a Poprád vôlgyében mintegy két héttel késóbb aratják ; a Magurában csak júniusban végzódik a tavaszi mezei munka s augusztus végével aratják le a sovány termést. Gyümólcsfélék közul kisebb mennyiségben terem cseresznye, meggy, szilva, egres, ribiszke, körte, alma. A Thurzó-ház Ló'csén.