Seite - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

312 A mezôgazdasâg emelésén 16 gazdasâgi kör és egyesûlet fâradozik. Az erdô a megye terûletének körülbelül 42°/0-ât foglalja el s âtlag 300— 1.500 méter- nyi tengerszin fölötti magassâgban fekszik; uralkodö fanemek 500 méternyi magassâgtôl kezdve a tûleveluek (86°/0). Az erdôk leginkâbb luczfenyûbôl âllanak, a felsôbb részeken vörös-, az alsöbbakon pedig erdei fenyuvel keverve; a jegenyefenyu ritkâbb; a Tâtrân hajdan nagyobb mennyiségben diszlett havasi-fenyû igen megfogyatkozott, s még inkâbb a tiszafa, melynek egyes példànyai mâr csak a kâposztafalvi és a sztraczenai hegyeken talâl- hatök. Az erdô-ôv felsô szélétôl 1.900 méterig terjed a bérczi-fenyû igazi hazâja. A bérczi-fenyû védi meg az alsö erdôôvet szikla- és tôrmelékcsuszam- lâsoktôl, valamint a különben ritka lavinaomlâsoktôl. Lombos erdôk (föleg bükkösök) a Szepességnek csak a déli részén vannak. A kassa-oderbergi vasüt megnyilta öta (1872) a Szepességen a fakereskedés nagyobb lendûletet vett. összesen 104 furészmû dolgozza föl a fenyûfât s âllit elô fûrészârût, épûletfât, zsindelyt, szerszâm- és tûzifât a belfôldi, s kis részben az olasz-, török- és gôrôgorszâgi sziikségletek kielégitésére (évi 350.OOO forint érték- ben). Allami kezelés alatt van 12.048 hektâr, tôrvényhatôsâg és kôzségek kezén 72.766 hektâr. A Magas-Tâtra gazdag orvosi füvekben. A mész- rétegek nôvényzete igen dûs, de hiânyzik belôle az alpesi rözsa; jellemzô sajâtja a mindinkâbb ritkülö havasi-gyopâr. Az âllatorszâgbôl elôfordûlnak a Magas-Tâtrân : a zerge és marmota; az erdôôvben âltalâban a medve, hiûz, vaddisznö, szarvas, <5z, röka, borz, nyuszt, nyest, gôrény ; a szârnyasok kôzûl : a kôszâli sas, a süket- és nyir- fajd, csâszârmadâr, erdei szalonka, rigö, stb. Az âllattenyésztés, kivâlt a juh- és sertéstenyésztés mostanàban erôsen csökkent. Nevezetesebb juhâszat Kàposztafalvân, Welbachon, tehenészet Szepes-Vâraljân van. Juhsajtot leg- inkâbb Savnik, Leibicz, Béla, Âbrahâmfalu, Daröcz és Szepes-Sümeg köz- ségekben készitenek; tehénsajtot Jakabfalva, Mindszent, Toporcz, Tötfalu és Landok termel. Vadakban*(nyûl, ôz, zerge, hiûz, medve, stb.) bövelkedik a megye; a halak kôzûl a pisztrâng a hegyi patakokban, a lazacz a Dunajecz és Poprâd folyôkban gyakori. A halak szaporitâsârôl tôbb helyen (Bélân, Iglö- Hutân) mesterséges haltenyésztô telepek és halâszegyesûletek gondoskodnak. A mi az âsvânyokat illeti : a Magas-Tâtrâban ércz-féle kevés van; a kinyomozott gyér vasércz-telepeket, ezüst- és arany-ereket mâr rég nem aknâzzâk. Ellenben Szepesmegye déli része, az ûgy nevezett Bânyavidék, igen gazdag âsvânyokban, réz-, vas- és eztlstbânyâk (Szlovinka, Porâcs,