Seite - 314 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

314 lenfonó- és szövö-, valamint (különösen Leijbiczon) posztó-gyárak, fúrész- malmok, stb. Mindezen gyárak azonban nem képesek pótolni azt a veszte- séget, melyet a kivitelre alapított s hajdan virágzó kézmúipar hanyatlása okozott. Keresettek voltak a szepesi vászonfestók, szucsök, czipészek, timárok, bodnárok, szúrszabók, s mindenek fölött a jó hírú ötvösök készít- ményei.A Tátra aljának nyaraló- és fürdótelepei újabban az építkezési ipart lendítették fol. Élénk volt hajdan a Szepességnek a kereskedelme is, melyet eló- mozdítottak a jó karban tartott országútak s a Poprád és Dunajeez folyók alsó, tutajozható része, mely két vízi út Lengyelországgal jövedelmezö össze- kôttetéseket tartott fönn. Az újabb kôzlekedési vonalak keletkezése óta a forgalom más irányokba terelôdôtt s a megye kereskedelme inkább csak helyi természetúvé korlátozódott. A Szepesség lakóinak száma 1869-ben 175.061 volt, 1880-ban 172.881, 1890-ben már csak 163.291, s így egy négyszógkilométerre 46 lélek esvén, a Szepesség a gyérebb lakosságú megyék kôzé tartozik. A bányászat hanyatlása és egyéb keresetforrások kiapadása miatt bekövet- kezett kivándorlás az utóbbi ÍO év alatt mintegy 2 2.000 lélektól fosztotta meg a megyét. A lakosság a megye 8 járása és 8 rendezett tanácsú városa között oszlik meg, s a járásokban 18 nagy-, 197 kiskôzségben, meg 267 pusztán és telepen lakik. Akôzségek általában kicsinyek, 2.000-nél tóbblakója 1899-ben csak 9 kôzségnek van. Anyanyelvre nézve a megye lakossága kózúl az 1890-ki népszámlálás adatai szerint volt 5.000 magyar, 44.958 német, 93.214 tót, 17.518 rutén, 2.601 egyéb. E szerint Szepesmegye népességének nagy tôbbsége a szláv népcsaládhoz tartozik. A tótok faj- és nyelvjárás tekintetében két csoportra oszlanak, úgy mint a megye különbözo részeiben fekvó 123 faluban letele- pedett sz/ovákoV, kik a cseh-morvákhoz állnak közelebb, és fóleg a magurai járást benépesitó magurai vagy lengyel tótok csoportjára, a kik a galicziai goralokkal rokonok. A görög katholikus vallású rutének nagy részt Lubló vidékén laknak; kisebb számmal a szegényesebb hegyvidékeken élnek s leg- inkább ezek közül vándorolnak ki számosabban Amerikába. A magyarság leginkább a városokban lakik más ajkúakkal vegyest ; a legnagyobb részt szász eredetú németségról alább külön lesz szó.