Seite - 315 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

315 A Szepesseg földrajzi helyzetenel fogva felre esett a nepek orszägutjätöl s birtokäert nagyobb küzdelem nem igen folyt. A magyar uralom kezdeten ez az egesz vid6k vadon erd<5 volt („Silva Scepus"), melyben a szläv nep- csalädhoz tartozö gyer nepesseg tanyäzott. Arpäd-hazi kirälyaink kezdtek meg e kirälyi birtokkä tett terület czivilizäläsät jobbära Nemetorszägböl behivott gyarmatosok (hospites) ältal, kiknek nagyobb resze a XII. szäzad közepen II. Geza uralkodasa alatt vändorolt be az orszägba. E telepek külön- Igl<5. bözö szabadalmakat nyertek, melyek reven härotn különbözö törvenyhatö- sägba csoportosültak. Ezek közt legregibb a Tiz Idndsäsok szJkc, a Hernäd es a Popräd vizvälasztöjänak MahÄlfalvätöl nyugatra Gänöczig hüzödö teru- leten. Nevet onnan vette, hogy lakosai, mint nemesek, sem adöt, sem tizedet nem fizettek, hanem csupän tiz ländsässal kisertek badba a kiralyt. E kesöbb Kis Vdrmegy/nek nevezett törvenyhatösägtöl függetlenül alakült meg a szepesi värröl elnevezett Nagy Vdrmegye, mely kiralyaink vedelme es välasztott gröfjuk hatösäga alatt, mint a szepesi szäszok kerülete (Provincia Saxonum de Scepus), 24 värosböl ällott, s ezert aztän hivatalosan „Universitas XXIV. Regalium Civitatum Terrae Scepus"-nak neveztetett. E kerület, 40*