Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

326 a Goligura, a Feketeküti Simony, es a Skapova csücs — mind 1.200 meter magassägon felül; ennek a hegysegnek mely öleben — bar mär Szepes földjen — ered a megye föfolyöja, a Tärcza. A megye többi hegysegei mär a Kärpätok egy mäsik szakaszähoz, az ejszakkeletihez tartoznak, melynek ket csoportja terjed ki Särosra: az Ejszakkeleti hatärhegylänez es az Eperjes- tokaji hegyläncz. Az elöbbi a megye ejszaki reszeben, a Lubotin körüli fennsikkal elvälasztja a Galicziän ät a Keleti-tenger feie sietö Popräd völgyet a Tärcza es mellekfolyöinak medenczejetöl, s toväbb kelet feie vonülva, a megyenek körülbelül ketharmadresznyi területet lepi el kisebb- nagyobb magassägü länczolataival. Ennek a hegycsoportnak legmagasb csücsai a Hethärs es Bärtfa közötti tömegben vannak; ezek a Mincsol es a Szoliszkö vagy Cserg'ö-hegy, a melynek töveben ket oldalröl a megye ket nevezetesebb folyöja: a Tapoly es a Szekcsö fakadnak. Az Eperjes-tokaji hegyläncz csak legfelsöbb kiägazäsät bocsätja Säros földjere, az Eperjestöl keletre es delre esö szögletet boritva be vele; ez az a nevezetes hegyläncz, a melyben a Simonka es Libänka lejtöin a nemes opäl terem, a melynek Eperjes feie hajlö aljäböl Soövär sös forräsa bugyog föl es a melynek deli vegen, mär Zemplenben, Tokaj bora terem. Hogy a föld legfelsöbb retegei Särosmegye területen jobbära igen gyors vältozäsoknak vannak alävetve, azt a folyövizeknek, illetöleg annak kell tulajdonitani, hogy a hegyeknek az utöbbi evszäzadok alatt ketsegteleniil nagyon megfogyott erdöällomänya miatt a hegyi patakok szertelen roha- mossäggal futnak le a völgybe s a föld fölszinen reszint kiväjäsok, reszint kögörgetegek összetorlaszoläsa ältal folytonos vältozäsokat okoznak. Ez magyaräzza meg azokat a gyakori nagy ärvizeket is, a melyek Säros- megyeben regi idö öta olykor valösägos pusztitäsokat visznek veghez. Särosmegye fö folyöja, mint mär emlitettük, a Tärcza, a mely kevessel a megye hatärän tül, Szepesmegye Toriszka nevü közsegenel ered, Baläs- vägäs erdös hatäräban lep Säros földjere s elöbb keleti, majd deli iränyban Kis-Szeben es Eperjes mellett elfolyva, Budamer közseg közeleben Abaüj területere megy ät, hol csakhamar a Hernäddal egyesül. A Tärczänäl nagyobb Herndd Särosmegye területet csak a delnyugati reszen erinti; Phoenixhuttänäl eri el a megye hatärät s egy darabig annak menten folyva, Ö-Ruzsin iränyäban beiebb fordül, Abos es Köszeg között erös fordülattal delnek iränyül es Tapolcsänon alül mär Abaüjba csap ät. Ugyanilyen rövid ütat fut be a megye területen a Poprdd, egyike annak a ket folyönak, a mely