Seite - 327 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

327 Magyarország egész folyamrendszerével ellentétben éjszak fclé lépi át az ország határát s a Visztulával egyesúlve a Keleti-tcngerbe ömlik. A Poprád is Szepesból fut ide át Hajtuvka mellett, s Palocsánál éjszakra kanyarodva Orló fölött a galicziai határhoz ér, s annak mentén azután ellenkezó irány- ban folyik egész Szulinig. Magában Sárosmegyében, Livó kózelében ered a Tapoly s Bártfa mellett elhaladva a megye keleti oldalán foly lefelé Hanusfaluig, azontúl azonban csakhamar zempléni terúletre lép át, a hol az Ondavával egyesúl. Az Ondava is sárosmegyei eredetú folyó; forrása Ondavka falunál van, a megyének éjszaki csúesában, a hol csak egy rövid kanyarodást tesz Szvidnik irányban és alább már a zempléni határra ér. A Tárcza legnagyobb mellékfolyója, a Szekcs'ó, Hertnek tájékán ered s majdnem egyenesen délnek foly va, Eperjes alatt egyesúl a Tárczával; ennek mellékfolyói kozúl említendó még az Aranybányától lefelé folyó Delna és a Vórosvágás kórnyékén eredó Ósva vagy Olsva. A Hernád Sárosmegye fóldjén csak egy nagyobb folyócskát vesz magába : a Szinyét Abos alatt; ennek a folyónak az egvik ága Rencsisónál ered, a másik azonban saját- ságosan fakad a Branyiszkó hegyéból: a szepességi oldalon van a forrása s egy földalatti üregen átfoly Sárosmegye sirokai völgyebe. A hegyi patakok említett gyakori megduzzadásában nagy része van Sárosmegye éghajlatának is. Mint minden erdós hegyvidék, Sáros is általában ki van téve a nyári húzamos esózéseknek, úgy szintén a rohamos idó- és hóváltozásoknak. Az évi csapadék mennyisége a megye különbözö pontjain 647 és 764 milliméter között váltakozik. A tél zord és hosszú, de az enyhébb évszak bekóvetkezése, az átlagos hófok és ezekból folyólag a nóvényzet fejlódése tekintetében különösen jellemzók azok a nagy külónbségek, melyek egymáshoz közel fekvó vidékek között nemcsak a magassági fekvés, hanem egyéb helyi korúlmények, fóleg az éjszaki széliránytól tóbbé vagy kevésbbé óvott fekvés szerint tapasztalhatók. Eperjesen az átlagos évi kozép hómérsék- let 8.3o C, a mi úgy a megye, mint általában a fólvidék sok más pontjához képest enyhének mondható. Hogy a megye területén az Eperjesen alúli Tárcza-vólgy és a Hernád vidéke aránylag legmérsékeltebb éghajlatú, azt az is tanúsítja, hogy itt még a múlt században egész rendesen szüreteltek, s ha a szólómívelés ma már inkább csak kedvtelés- és ritkaságszámba megy, ezt talán nagyobb mértékben lehet az izlés fínomodásának és a jobb szölö könnyebb megszerezhetóségének, mintsem természeti változásoknak tulaj- donítani.