Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

328 Särosmegye eghajlata es földrajzi helyzete, különösen az euröpai viz- välasztö vonalän valö fekvese okozzäk növenyzetenek vältozatossägät is, mi a pontusi es a balti flöra itteni talälkozäsära vall. De mig a pontusi flöränak csak legmagasabb regiöjäböl valö növenyzetet läthatunk, a balti flöranak mindhärom regiöja gazdagon van kepviselve. A megye deli reszeiben s a hertneki videken a tölgyfa riieg nagyobb tömegekben fordül elö. A bükkfa mindenütt honos, de a magasabb hegysegekben — a Tärcza, a Szekcsö es a Tapoly forräsvidekein — a jegenye-, lücz- es az erdeifenyü uralkodik. Eperjes környeke a legvältozatosabb flöräval dicsekszik. Az ällatorszägra nezve is el lehet mondani, hogy Särosbari a Közep-Euröpäban honos fauna keves kivetellel minden fajäval együtt kepviselve van; a düvadak közül a medve, farkas es különösen a vaddisznö sürün fordül elö; madarakban a megye területe különösen gazdag, mig a halfajokböl a Poprädban lazacz es lazacz-piszträng, s a hegyi patakokban piszträng talälhatö. Särosmegye legjobb epitö-köveit a Szinye folyö környeke, különösen Berthöt közseg hatära szolgältatja. Vasat aknäztak ezelött az Anhalti herczeg- nek, regebben a Forgäch gröfok kezen volt hertneki uradalmäban, Tarnö es Gerlachö között; keves arany van — bär most mär nem keresik, — Aranypatak közseg vizeben es a Soövär fölötti Aranybänyänäl. Legneve- zetesebb äsvänyai azonban a megyenek a soöväri sö es az euröpai hirü dubniki (vörösvägäsi) opäl, melyekre meg visszaterünk. Az äsvänyorszäg kincsei közül egyebiränt semmivel sincs Säros oly gazdagon ellätva, mint a legkülönbözöbb äsvänyvizekkel. Az ismert gyögy- forräsok, illetöleg äsvänyvizek szämät Särosmegye regibb leiräsai 66-ra, söt 74-re teszik; de ha az egy helyen elöfordülö több forräst külön-külön szämitjuk, akkor az ily vizek szäma bizonyära jöval meghaladja a szäzat. Itt csak a legnevezetesebbekre szoritkozva, elsö helyen kell emlitenünk a bärtfai egvenyes-sös-vasas es az ugyanottani kenes savanyüvizet, a czigelkai es gäboltöi jödtartalmü, a kis-szebeni szen- es kensavas nätronnal vegyült, a czemetei vasas, a felsö-sebesi sös vizet, s mint ez idö szerint leginkäbb forgalomban levöket, a szinye-lipöczi ü. n. „Salvator"-, a singl6ri „Sultän"- forräst es a Szepesmegye hatärän fakadö szulini savanyüvizet. Az Eperjes környeken fölbugyogö äsvänyvizek egyikehez kedves monda füzödik, melynek höse Vak Bela kiräly, ki seregevel a lengyel hatär feie vonülvän, a Tärcza-völgy rengeteg erdösegeben elfäradva lepihent s mialatt kiseröi vizet mentek keresni, ö a füben tapogatödzva epret talält,