Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

ivadekai birjäk jelenleg is. A magänvärak megszuntetese iränt alkotott 1715-iki törveny idejeben kastelynak minösittetven, akkor Palocsa vära elkerulte az enyeszetet s csak nem regiben puszti'ilt el. A megye ejszaki hatärähoz közel, Zborö közseg mellett all a meg rom- jaiban is festöi Makovicza vära, mely a videkevel ma is közös nevet ällitölag a XIII. szäzadbeli Makötöl kapta. Vältakozva birtäk a Zudarok, Rozgonyiak, Tärczayak es Seredyek, — ideig-öräig, ügy lätszik, a huszitäk is, — mig 1601-ben Janusius ostrogi herczeg, mint Seredy Gäspär unokäinak gyämja, az egesz uradalmat a värral együtt eladta a Räköczyaknak. Ehhez az eladäshoz egy monda füzödik, mely erösen tartja magät a nephitben, bär az okiratilag igazolhatö tenyekkel nem egyeztethetö össze. E szerint a varat uradalmäval együtt Seredy Gaspär adta el Räköczynak vendegeskedes köz- ben, inkäbb trefakepen, azzal a teljesithetetlennek velt kikötessel, hogy az erte fizetendö 16.000 arany mind azon evi veretü körmöczi arany legyen. Seredy remületere Räkdczy teljesitette a fültetelt, s mikor a Bärtfa es Zborö közötti üton, hova Seredy eleje ment, leszämoltäk a penzt, az öreg Seredy bänataban szörnyet halt. Annyi bizonyos, hogy Seredy Ott halt meg 1566-ban a Hosszüret melletti üton, a hol kimultänak emlekere käpolnat is emeltek. A Raköczyak idejeben fenyes napokat lätott Zborö vära, különösen I. Räköczy Ferencz es Zrinyi Ilona egybekelesekor 1966-ban, melynel az egyhäzi szertartäst Szelepcsenyi primäs vegezte. A Thököly-fele fölkeles ide- jeben Zborö csak egy evi kemeny ostrom utän adta meg magät a csäszäri hadaknak, melyek fölgyüjtottäk s szetromboltäk a värat, ügy, hogy az a Räköczy harczai idejeben mär nem szerepelt. Bär Särosmegye härom värosa: Eperjes, Bdrtfa es Kis-Szeben ugyan- csak kivette a maga reszet a megye törteneti esemenyeiböl: e härom väros, mint az üjabb idöig külön-külön törvenyhatösäg s mint a fölvideki värosok sajätszerü polgär-eletenek reszesei, egy, emlekeit a mai korra is ätörökitett különleges fejlödes kepet tüntetik föl. Mindhärom väros eredete a monda homälyäban vesz el, s valamennyi monda a väros neveböl igyekszik annak eredetet kimagyaräzni. Hogy Eperjes eredetebe az eper gyümölcse valamikep belejätszott — akär ügy, mint a mär ismertetett monda ällitja, akär mäskep, — azt a väros latin neve (Fragopolis) es a czimereben läthatö eperszemek is bizonyitani lätszanak. Ep ügy Bärtfänak nemcsak neve — mely nemelyek szerint helyesebben Bärdfänak volna irandö, — hanem czimere is emlekeztet a bärdra, a melylyel