Seite - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

333 ällitölag azon a helyen az öserdöt irtani kellett, hogy az elsö telep fölepül- hessen. Kis-Szebennek meg leginkäbb töt neve (Sobinov) emlekeztet arra a mondabeli Sabinära, a ki nemelyek szerint az egyik Bela kirälynak leänya, mäsok szerint a kirälynak vagy fiänak kedvese volt s a ki megtelepedesevel e helynek nevet adott. Annyi ketsegtelennek lätszik, hogy mindhärom väros helyen nagyobb telep volt mär az Arpädok idejeben s hogy mindhärom Nemetorszägböl beköltözötteknek — az tigy nevezett „hospites teutonici"- Kapi vir. nak — köszönheti värosi szervezetet. Az eperjesi röm. kath. egyhäz eredete a XIII. szäzadba vihetö vissza s bizonyos, hogy ugyane szäzadban a bärtfai templomot a kesöbb innen eltünt cistercitäk gondoztäk. Värosi kivältsägait Bärtfa es Eperjes reszben Robert Kärolytöl, reszben Nagy Lajostöl, ellenben Kis-Szeben Zsigmond kirälytöl szärmaztatja. E kivält- sägok alapjän a härom väros ügy külalakjära, mint belsö eletere nezve hosszü idön ät meglehetös egyenletesen fejlödött, bär Szeben soha sem erte utöl Eperjest es Bärtfät. Mindhärom mär a XV. szäzadban az tigy nevezett „kulcsos värosok" soräba emelkedett, a melyek bästyäikkal, körfalaikkal,