Seite - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

348 Orkuta (egykor valószinúleg Úr-Kútja) helységet is elhagyva, elérjük Kis-Szebent, mely 2.817 lakosával a megye három városa kózúl legkisebb, de érdekes gót templomával, mely újabban szép, magas, stilszerú tornyot kapott, csínos, széles fó útczájával és dús gyümölcsös kertjeivel megnyeró hatású. Kis-Szebennek nagyobb s régibb épûletei a templomon kivúl a városháza arkádos átjáróval s a kegyesrendiek társháza és kis-gymnasiuma, melyet 1740-ben Dessewffy István lovassági tábornok alapítótt a város hozzájárúlásával s mely a múlt szâzadban a fôlvidéki katholikus nemes családok által kedvelt nevelóintézet volt. 1850-ben a gymnasiumot meg- szúntették, de 1862-ben újra megnyilt s most 85 tanuló látogatja. Kis-Szeben felsó végén egy igen régi papirmalom s az újon épûlt gyalogsági laktanya érdemelnek említést. Szeben jeles gyümólcstermesztésének hírében osztozik a szomszéd Nyárs-Ardó is, mely különösen cseresznyéjéról nevezetes. A Tárcza völgye, melyben eddig is haladtunk, Kis-Szebentól éjszak- nyugatnak menve mindinkább Osszeszúkúl s Péchúj/alván — a Péchy család számos úri lakával élénkitett nagyobb falún — túl az addig erdós hegyeket jobbról-balról kopár magaslatok váltják föl. Vörösalma mellett egy oszlop emlékeztet az 1849-ki csatározásokban elesett honvédekre; a kör- nyéken levó falvak mindegyike egy-egy törzsökös megyei családot juttat eszünkbe : Dobó a Dobayakat, Roskovány a Roskoványiakat, Úsz-Salgó és Uszfalu az Uszokat, Gombosfalva a Gombosokat, stb. A felsó völgy fó helye Héthárs 1.381 lakossal s fölötte érdekes régi templommal, melyben Tárczay Tamás és Dessewffy István síremlékei láthatók. Héthársnál ketté- válik az út : az egyik ág a Tárcza folyása mentén halad tovább, a másik az úgy nevezett Pusztamezón át a vízválasztó magaslatára visz s onnan a Poprád volgyébe lép át. A Tárcza vôlgyében feljebb Krivdnyba jutunk, hol Bornemisza Lajosnak van kastélya; azután Tárcza kózség következik, a hol a Tárcza folyó 1813-iki nagy áradása alkalmával vizének sodró erejével, a mihez talán valami foldrengés is járúlt, megfoghatatlan módon végkép eltúntette a föld színéról a Szirmay grófok hatalmas kastélyát templomával együtt. Ez esetre még éló emberek emlékeznek. A kastélynak ma nyoma sincs. Innen éjszak felé, a Fekete-hegy alján fekszik Darócz, hol báró Berzeviczy Vincze, a kassai magyar színészet alapítója született, s hol a Szmrecsányiak úri laka van ritka szép parkkal. A Fekete-hegy másik oldalán fekszik Berzevicze, egykor szintén mezóváros, 1.498 lakossal, a Berzeviczyek több kuriájával s egy régi templommal, melyet a XVI. század elején való-