Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

351 nevezett reszeben lakö, II. Jözsef ältal ide telepitett sväbok meg jobbära meg- öriztek a tötsäg közepette is nemzetisegüket ugy nyelvükben, mint csinos viseletükben; a csipkeveresben is kivälö ügyesseguek. A söväri sötartalmü viz mär 1285-ben adomänyozäs targya volt; de hosszü idön ät csak igen kevesse ertekesitett6k. A söt itt 1572-töl egeszen 1752-ig bänyäszatilag termeltek, de ekkor a bänyäkat a belejök hatolt viz elärasztotta s azöta a tomlökben fölhüzott vizböl fözik ki a söt; üjabban a sösviznek gyögyfürdöi czelokra valö fölhasznaläsa is tervbe van veve. A söfözes czeljaira, valamint a közeli nagy kiterjedesii allami erdösegek igazgatösäganak elhelyezesere szolgälö csinos epületek värosias szint adnak a kies fekvesii közsegnek. Sövärtöl del feie terjed a Tärcza szeles alsö völgye, mely a megyenek egyik legtermekenyebb területe s täjkepi tekintetben is vonzö. A söväri erdös hegyseg lejtöin fekszik Zsegnye, a templomosok egykori birtoka, es Harsdg Fest Lajos szep üri lakäval; szemközt a Tärcza jobb partjänak mezös lejtöin pedig Enyiczke es Kende. A völgy közepen emelkedik a Klobusiczky gröfok diszes kastelya Szent-Ptteren; most Szirmay gröf tulajdona. Legnagyobb közsegek itt a magas fekvesü Boroszlö es Somos, egykori mezöväros, melyen alül a Füzy csaläd feszke, Lemes fekszik, a hol e järäs szolgabiröi es järäsbiröi hivatala szekel. Az innen az abaüji hatärig terjedö reszen Böki, Berett'ö,